„Az egész napló egy falakkal körülvett belső kert, ahol a növények szabadon nőhetnek”

Frida Kahlo kultusza az egész világot meghódította, a feminista mozgalom egyik ikonjává vált, számos film készült róla, az egyik legismertebb a Salma Hayek főszereplésével forgatott 2002-es Frida. A festő képeit Magyarországon először 2018-ban a Nemzeti Galériában állították ki. „A kiállítás posztere, Frida Kahlo tövisnyakláncos önarcképe egy teljes éven keresztül bámult rám a dolgozószobám faláról” – idézte fel Szabó T. Anna, aki a kilencvenes években ismerkedett meg a művész munkáival. Véleménye szerint Frida azért válhatott ilyen népszerűvé, mert a popkultúrának ugyanúgy része, mint a magas kultúrának. „A színes, a harsány, az egyszerűen értelmezhető keveredik benne a rétegekkel és finomságokkal. A harsányság a visszafogottsággal, a gondolkodás a játékkal” – fogalmazott.

Az 1907-ben Mexikóvárosban született Kahlo 17 éves korában súlyos balesetet szenvedett, majdnem harminc operáción esett át, egész életét végigkísérte a testi szenvedés, amely festményein is megjelenik. A napló Szabó T. Anna szerint abban is segít, hogy ne csak azt a Fridát lássuk, aki számos önarcképén megjelenik. Minden fájdalma ellenére vágyott az életre. „Viva la vida” – hirdette. A napló élete utolsó tíz évében ábrázolja a világgal való kapcsolatát – tette hozzá a költő.

Önarckép tövis nyaklánccal

„A naplót a spanyol szöveggel párhuzamos angol közvetítéssel fordítottam, de végig követtem az eredetit, és több szövegkiadást is felhasználtam segédeszközként” – mondta el Szabó T. Anna, aki bár nem járt Mexikóban és nem látta a nyüzsgő nagyvárosban álló híres kék házat, ahol Frida férjével, élete nagy szerelmével, a szintén festőművész Diego Riverával élt, de szerinte a napló is olyan, mint ez a kék ház: kívül harsány, látványos, de van egy belső kertje, ahol a buja növények és állatok laknak. „Az egész napló egy ilyen falakkal körülvett belső kert, ahol a növények szabadon nőhetnek, aminek saját klímája van” – fogalmazott.

„Frida szövegei szabadversként szárnyalnak. A versjelleg a spanyol nyelv muzikalitásából is következik, emellett az is jellemző, hogy asszociatívan gondolkodott. Szavakkal festett. A szavak hangzása érdekelte, és engem is ez a muzikalitás fog meg a költészetben” – magyarázta a műfordító. A naplóban versek, álmok, gyermekkori emlékek is feltűnnek, a több tucatnyi vízfestményt és rajzot, különböző színekkel írt bejegyzéseket tartalmazó kötetben pedig Frida gyakran fogalmazza meg Diegóhoz fűződő szenvedélyes szerelmét is. „Megértettem ebből a naplóból, hogy milyen izzó intenzitással szerette Diegót. Megrázó, mert éppen úgy megjelenik benne a testi és lelki vonzódás, mint a művész tisztelete” – emelte ki Szabó T. Anna.

A híres kék ház – ma Frida Kahlo Múzeum – belső udvara (Fotó: Wikipedia)

„A régi szobám ablakán, ami az Allende utcára nézett, mindig ráleheltem a felső üveglapra, aztán az ujjammal megrajzoltam az »ajtót«. Azon az »ajtón« kimentem” – írja Frida. „Azért borzongató, mert ezt a mágiát egész életében megtartotta. Vissza tudott menni abba a másik világba. Minden nagy művészet olyan, ahogy ő leírja: fújunk az üvegen egy kaput és átmegyünk rajta” – tette hozzá a műfordító. Szabó T. Anna szerint a napló politikával foglalkozó részét volt a legnehezebb lefordítani. „Bár értem, hogy máshonnan és máshogy látta, de Kelet-Európából nézve rettenetes volt olvasni, hogy »Éljen Sztálin!«, ugyanakkor tanulságos is volt fordítani, a saját gyerekkori diktatúratraumám miatt” – mondta.

„A szerelemről vallott felfogásával nagyon tudok azonosulni, én is úgy gondolom, hogy csak lángolva érdemes élni. Szabó Magda mondta, hogy »tisztelem a szenvedélyeket, a közönnyel nem tudok mit kezdeni«. Frida is eszerint élt és ez a szenvedélyessége csapott át politikai szenvedélyességbe is” – fogalmazott Szabó T. Anna. A munkával kapcsolatban kiemelte: hónapokon keresztül foglalkozott a szöveggel. „Nekem elsősorban a költőisége volt fontos, a szavakkal festés ereje, valamint a napló dinamikája, lélegzete. (…) A sűrítettség, az asszociativitás és a szenvedély együtt van jelen a szövegeiben, de a képek nélkül sok mindent valóban nehéz értelmezni” – tette hozzá a fordító.

Az ezer példányban nyomtatott kötet a POKET zsebkönyvsorozat legújabb darabja. A fakszimile kiadás első részében az eredeti napló oldalai lapozhatók, majd két értekezés után következik a napló szövegének magyar fordítása – tájékoztatta az MTI-t a napló kiadásán dolgozó Sidó Anna művészettörténész.

(Borítókép: Részlet Frida Kahlo naplójából, amelyben egyaránt találhatók versek, álomleírások, vízfestmények és rajzok. Fotó: Facebook/Poket)