Talpad alatt megzörren a sás. Pöttöm testeddel vágsz utat a következő áldozat irányába. Lendületből csapsz le, a margarétának annyi. Kezedben szorosan tartod az aznapi szerzeményt, de alig fér. Az új értékmegőrző a kezeslábas zsebe, oda szedegetsz fáradhatatlanul. Hajolnod nem kell, mintha a ruhád és téged is erre a feladatra terveztek volna.
Néha megtorpansz, majd hátranézel. Olyankor vagy a legcsodásabb. Hagyod, hogy átjárja ébenfekete fürtjeid a szél, miközben orrod kóstolgatja a szabadság aromáját. Fecskeszemed pedig engem keres. Amint biztosan tudod, hogy nem mozdultam sehova, felveszed a legszebb mosolyod. Mintha miattad lenne zöldebb, édesebb minden búzavirág, szarkaláb, mezei katáng, kamilla és margaréta. Sejted?
Öltözeted összes üres terét megtöltötted. A diózöld pólód felismerhetetlenségig virágba burkoltad, még a cipődbe is jutott néhány. Gyanítottam, hogy nem lesz jó ötlet, de gyerektől a szórakozást és művésztől az alkotás lehetőségét elvenni, halálbüntetést érdemlő vétség. Még mielőtt a megérzés gondolattá alakult volna elkezdtél felém szaladni, mint egy színpadi díszlet szökésben lévő eleme.
Lassítva láttam, ahogy hármat lépsz, a negyediknél esel. Érezhető volt a csattanás előtti feszültség. Mire odaértem, te már talpon álltál és eszeveszettül köpködtél. Nem hagytál ki a jóból engem sem. Némi hatásszünet meg egy állemelés után láttam, hogy földet, füvet és kamillát nassoltál. Kacagnom kellett, ahogy tele szájjal továbbra is vigyorogtál, ám a kötelező vizsgálat előtt nem engedtem szabadon. Két új fűfolttal meg egy piros tenyérrel lettünk gazdagabbak, könyveltem el.
Miközben földesen és füvesen szemezgettünk a megcsonkított virágok felett, egy pillanatra láttam, milyen csodás is leszel, amikor felnősz. Szemed alatt mélyülnek a ráncok, szád vonala gödröcskékkel bővül. Arcod, mint személyiséged markánsabb, szilárdabb lesz. Viszont a lelked ugyanolyan kíváncsi és telhetetlen.
Ebben a valóságban egyidősek vagyunk. Nem fűz minket össze rokoni kötelék és gyerekként se láttalak. De amikor először találkoztunk, biztosan tudtam, rólad már álmodtam.
