Világszerte egyre gyakoribbak a krónikus vesebetegségek

A vesét érintő kórokat gyakran „csendes betegségként” emlegetik, mert sokáig tünetmentesek maradhatnak. Melyek azok a jelek, amelyeket az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni, és mikor kellene orvoshoz fordulni?

Így van, a krónikus vesebetegség néma betegség, hiszen csupán a végső stádiumában ad igazán komoly tüneteket, és ezek is főként az általános állapot gyengülésének a jelei, mint például a fáradékonyság, az étvágytalanság, a lábödéma, a nehéz légzés, az émelygés, a kellemetlen szájszag, a hányinger vagy akár az alvászavar. Kiemelten fontos már a specifikus tünetek megjelenése előtt orvoshoz fordulni, hiszen az életminőség fenntartásában, a betegség lefolyásának lassításában, ilyenkor tudunk a leginkább segíteni. A prevenciónak esszenciális szerepe van a vesebetegségek területén.

Mennyire gyakoriak ma a krónikus vesebetegségek?

Sajnos, világszerte egyre gyakoribb a krónikus vesebetegség előfordulása, ma már egyre inkább népbetegségnek számít. Ahogy a cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulása is óriási növekedést mutat, ezzel egyidejűleg és ezeknek következtében a krónikus vesebetegség kialakulása is meredeken növekszik.

Milyen életmódbeli szokások károsítják leginkább a vesét? Gondolok itt a folyadékbevitelre, a táplálkozásra, a gyógyszerszedésre vagy akár az energiaitalok fogyasztására.

A mai modern életmóddal járó szokásaink nem segítik a vese egészségét és általánosságban a szervezet egészségét sem. Már a táplálkozásunkkal nagyon sok hibát ejtünk, gyakran észrevétlenül is. A legfrissebb kutatások egyre inkább bebizonyítják a mikrobiom, az egészséges bélflóra kulcsfontosságú szerepét a különböző betegségek kialakulásában. A túl magas sóbevitel (csipszek, konzervek stb.), a vegyszerezett és hormondúsított húsok, a mérhetetlen mennyiségű cukor (amit még a húskészítmények összetevőiben is megtalálhatunk) elfogyasztása állandó terhelést jelent a szerveink kiegyensúlyozott működésére. Hangsúlyozottan oda kell figyelni, hogy milyen minőségű és összetételű táplálékot juttatunk be a szervezetünkbe. 

A vese egészséges működésének szempontjából nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű – naponta átlagosan két liter – folyadék bevitele a szervezetbe. Nyilván, a legjobb a sima víz, de a teák, levesek fontossága sem elhanyagolható. 

A gyógyszereket illetően érdemes vigyáznunk a nem szteroid gyulladásgátlók (pl. ibuprofen) használatára, ugyanis hosszú távú alkalmazásuk vesekárosodáshoz vezethet. Emellett, természetesen, mozogjunk sokat, hiszen a szedentáris életmód sem kedvez az egészségünknek.

A magas vérnyomás és a cukorbetegség mennyire tekinthető a vesebetegségek előszobájának? Mit lehet tenni a megelőzésért?

A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran vezet vesekárosodáshoz. Ezek a betegségek hosszú éveken át terhelik és károsítják a vesék ereit, valamint szöveteit, ezért a krónikus vesebetegség leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak. Ha valaki ilyen betegséggel küzd, mindenképpen ajánlott évente elvégeznie bizonyos vér- és vizeletvizsgálatokat (kreatinin, proteinuria), mivel – a tünetmentesség miatt – a kezdeti szakaszokban csak ezek által fedezhető fel a vesekárosodás. A megelőzésben hangsúlyos szerepet játszik még a vérnyomás és a vércukorszint szinten tartása, hiszen minél inkább normális értékeken tartjuk, annál kevésbé érvényesül ezek károsító hatása, így máris sokat teszünk a veséink jó működéséért.

Mennyire jellemző, hogy a betegek túl későn jutnak el szakemberhez, és milyen következményei vannak a késői diagnózisnak? Van-e lehetőség a megelőzésre?

A mai napig gyakran előfordul, hogy a betegeket későn diagnosztizálják, éppen ezért nekünk, nefrológusoknak komoly küldetésünk az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a krónikus vesebetegség növekvő jelenlétéré és ennek a veszélyeire. Amint említettem, a megelőzés szerepe ebben kulcsfontosságú. Ehhez az életmódunk is szorosan hozzátartozik: nem szabad elfelejtenünk a folyadékbevitelt és a táplálkozást, amelyekkel ugyancsak jelentősen hozzájárulhatunk veséink egészségének megőrzéséhez.

Mire kell figyelnie annak, aki egy vesével él?

Az egy vesével élőknek különösen fontos az egészséges életmód, a vérnyomás és a vércukorszint ellenőrzése, valamint a vesekárosító gyógyszerek kerülése. Tudni kell azonban, hogy egy vesével is tökéletesen lehet élni, hiszen a megmaradt vesénk kitűnően képes a hiányzó vese szerepét is átvenni és kompenzálni.

A dialízis sokak számára ijesztő lehet. Mit jelent ez valójában a beteg mindennapjaiban, fizikailag és lelkileg?

Valóban, az emberek félnek a dialízistől, pedig nagyon hálásak lehetünk azért, hogy ez létezik. A dializált emberek mindennapjai ugyanolyanok, mint a mieink, csak el kell fogadniuk azt a tényt, hogy minden második nap több órát kötelező módon a dializáló központban kell eltölteniük. A vesepótló kezelés alatt sokan laptopról dolgoznak vagy tanulnak. 

A dializált betegek életében jelentős különbség, hogy míg az egészséges emberek számára a megfelelő folyadékbevitel kiemelten fontos, nekik éppen korlátozniuk kell a folyadékfogyasztást. Veséik ugyanis már nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben képesek vizeletet termelni, ezért a bevitt folyadék a szervezetükben marad egészen a következő dialíziskezelésig. Nyilván a szervezetünk érhálózatának sem kellemes a dialízis folyamata, és például a kardiovaszkuláris rizikótényezők megnövekednek, de mindezek ellenére a beteget még évekig életben tartja.

Milyen fejlettségi szinten áll jelenleg Romániában a veseátültetés és a szervdonáció, illetve milyen esélyei vannak a betegeknek a transzplantációra?

A szervátültetés – a veséé is – feltörekvőben van. Tudni kell, ha valakinek súlyos vesefunkció-romlása van, akkor a legideálisabb gyógymód a vesetranszplantáció. A kolozsvári urológián nagyon ügyes csapat végzi ezt a munkát, és évente egyre több átültetésre kerül sor, ami minden beteg számára a teljes élet lehetőségét biztosítja. 

A szervdonáció kapcsán elsősorban az elhunyt donorokra gondolunk, akik haláluk után lehetőséget adnak más betegeknek egy hosszabb és jobb életre. Emellett élő donoros veseátültetésre is van lehetőség: valaki önkéntesen és térítésmentesen felajánlhatja egyik veséjét például egy családtagjának, amennyiben a két személy immunológiailag megfelelő donor–recipiens párost alkot. Az ilyen esetekben etikai bizottság is vizsgálja a körülményeket annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról: a szervadományozás valóban önkéntes döntésen alapul, és nem áll mögötte semmilyen külső nyomás vagy ellenszolgáltatás.

Mennyire megfelelő jelenleg a nefrológiai ellátás Kolozsváron és tágabban Románia szintjén? Hol látja a rendszer legnagyobb hiányosságait?

Hála istennek, a nefrológiai ellátás Kolozsváron jelenleg magas színvonalú, országosan is elismert. Kacsó Ina Maria professzor vezetésével a Kolozs Megyei Klinikai Kórház veseosztályán valamennyi, Romániában elérhető nefrológiai kezelés hozzáférhető, ráadásul kiemelkedő szakmai színvonalon.

Vesebiopsziákat végeznek, dialíziskatétereket helyeznek be, és a legmodernebb immunológiai kezelések is elérhetők. Az osztályon akut és krónikus vesebetegségek teljes körével foglalkoznak. Én is itt végeztem a rezidensképzésemet, s bátran állíthatom, hogy nagyon széles körű szakmai tapasztalatot szerezhettünk ezen a területen.

Miért választotta annak idején éppen a nefrológiát, és mi az, ami a pályán tartja?

Már az egyetemi éveim alatt megszerettem a nefrológiát. A nefrológiai osztályon töltött gyakorlatok során fogott meg igazán ez a szakterület, különösen a betegségek diagnosztizálásának és kezelésének összetettsége. A belgyógyászati vizsgámon is egy nefrológiai esetet húztam, s arra kaptam a legjobb jegyet.

Jelenleg is nagyon közel áll hozzám ez a szakterület, mert egyaránt foglalkozhatok fiatalabb és idősebb betegekkel. Az akut esetekben különösen örömteli megtapasztalni a gyógyulás gyors és látványos eredményeit, a krónikus betegek esetében pedig az jelent szakmai és emberi sikert, hogy hosszú távon segíthetünk megőrizni a páciensek jó életminőségét, s végigkísérhetjük őket a kezelés különböző szakaszain.

Ha tanácsot kellene adnia az embereknek a veséjük egészségének megőrzésére, mi lenne az?

Vigyázzunk a veséinkre, hiszen azok a szervezetünk egyensúlyának a tartóoszlopai. Károsodásukkal nemcsak a toxikus anyagok nem tudnak megfelelően kiürülni, de csökken a D-vitamin-szint, romlik a vörösvértestek képződése, így vérszegénnyé válhatunk, a csontjaink egészsége is meggyengül, és az egész szervezetünk homeosztázisa (belső egyensúlya – szerk. megj.) meginog.

A tanácsaim a fent említettek: megfelelő folyadékfogyasztás, kiegyensúlyozott taplálkozás, mozgás, pozitív gondolkodás és a hit jelentősége. Éljünk testileg és lelkileg is minőségi életet, örvendjünk minden új napnak, szeressük az életet és embertársainkat, s így a veséink is jobban fogják érezni magukat. Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Dr. Zalányi-Péntek Tímea nefrológus szakorvos, 2016-ban végzett a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem orvosi karán, majd rezidens orvosként tért vissza Kolozsvárra. A körösfői származású orvos számára mindig fontos volt, hogy szülőföldjén dolgozzon, és a helyi közösséget szolgálja. Jelenleg a kolozsvári Pro Medical és a Medstar klinikán rendel, emellett a református kollégium asszisztensképző szakán oktat.

Már gyermekkorától közel álltak hozzá a közösségi tevékenységek, az önkéntesség és az emberekkel való kapcsolatteremtés, ezért választotta az orvosi pályát, amelyben a segítségnyújtás legközvetlenebb formáját látta. Külföldi karrierben sosem gondolkodott, mert úgy véli, mindenkinek elsősorban saját közösségében kellene kamatoztatnia a tudását.

Az orvoslás mellett fontos szerepet tölt be életében Kalotaszeg hagyományainak ápolása is. Néhány éve könyvet jelentetett meg Körösfő és a kalotaszegi kulturális örökség témájában, amelynek célja a népdalok, a népviselet és az épített örökség iránti tisztelet erősítése volt.