Tapasztalataikról meséltek tanárok, diákok, pszichológusok és szülők
A felsőoktatás az elmúlt közel másfél évben nagyrészt kizárólag az online térben zajlott, kivéve azokat a gyakorlati jellegű szakokat, ahol a hibrid oktatás különféle változatai valósultak meg, azaz ötvözték a távoktatást és a tantermi oktatást. Azonban a hibrid oktatás sok esetben nehézkesen működött, mert a külföldi vendégtanárok nem utazhattak határokon át, az egyetemi hallgatóknak csak egy része tartózkodott Kolozsváron, illetve a koronavírusos megbetegedések is akadályozták a személyes találkozást.
Az online tanításra való átállás nem ment zökkenőmentesen. Az egyetemi oktatóknak azzal kellett szembesülniük, hogy a tanteremben leadott tananyag nem működik ugyanúgy a számítógépes alkalmazáson keresztül, és át kell alakítani ahhoz, hogy hasznosítható legyen.
Nem tudta lekötni az egyetemisták figyelmét
„Nagy eltérések vannak a szakok között abban, mennyire van lehetőség hatékonyan átállni. Az online tanítás persze sajátos módszertant igényel, nem jelentheti egyszerűen a tananyag digitalizálását, azonkívül egyes esetekben, például a gyakorlatok és laborfeladatok esetében nem lehet elkerülni a személyes tanítást” – mondja Péntek Imre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Didaktika és Alkalmazott Pedagógiai Intézet vezetője.
Az egyetemi hallgatók túlnyomó része egyetért abban, hogy gondot okozott a tanagyag megértése, hiányoztak a valós visszajelzések, az online órahallgatás kevésbé tudta lekötni a figyelmüket, így sok esetben a kikapcsolt kamerák mögött az egyéb hétköznapi teendőiket végezték. Az online oktatásnak, az órákra való készülésnek kisebb volt a tétje, hiszen legtöbben gyakorlatilag semmilyen erőfeszítést nem kellett tegyenek, hogy jelen legyenek az órákon, azon kívül, hogy bekapcsolják a laptopot. Hamar elfogyott a motivációjuk, hiányoztak a találkozások és a közös tevékenységek, az egyetemi élet, a pörgés és az új ingerek, ami hosszú távon fásultsághoz vezetett.
Voltak pozitív oldalai is az otthonról tanulásnak
Ha a pozitív oldalát nézzük, az online oktatás előnyei között a hallgatók azt említették, hogy olcsóbb volt így, mivel nem kellett Kolozsváron béreljenek lakást. Voltak hallgatók, akiknek azért volt előnyös, mert csak ilyen formában tudtak párhuzamosan két szakot végezni különböző városokban levő egyetemeken, vagy dolgozni és egyetemre is járni. Mások azt mondták, hogy praktikus volt az időbeosztás szempontjából, mert bárhonnan csatlakozni tudtak az órához, például a munkahelyükről vagy autóból, így nem maradtak le teljesen a tananyagról.
Voltak persze egyetemisták, akik a járvány és az online oktatás ellenére Kolozsváron maradtak, illetve ide költöztek a tavalyi tanév kezdetekor. Egyesek azért, mert Kolozsváron dolgoztak, mások meg mindenképp önálló életet szerettek volna élni, távol a szülőktől. Ők azok, akik többet kaptak az egyetemista létformából, és a kijárási tilalomra vonatkozó szabályok váltakozó szigorának függvényében meg tudták oldani, hogy időnként találkozzanak a barátokkal vagy csoporttársakkal.
Érzelmi kompetencia a személyes kapcsolatok révén alakul ki
Az iskolai oktatás online felületre való költözése a tanulóknak, a pedagógusoknak és a szülőknek is addig nem tapasztalt kihívást jelentett. Az általános iskolás tanulók esetében a személyes találkozások, a jelenléti oktatás hiánya nem csak az elsajátított ismeretekre, hanem a személyiség fejlődésére is hatással lehet, mivel náluk még nem beszélhetünk kiforrott személyiségről. A több hónapig tartó bezártság és az online oktatás egyes gyermekeknél hosszú távon is felerősíthette a virtuális jelenlétet, mert nem voltak alternatívák más közös tevékenységekre. A helyzet abban az esetben lehet veszélyes, ha a gyermek nem csupán kiegészítőként használja az online teret, hanem egyfolytában ott tartózkodik, és elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Keresztesi Polixéna iskolapszichológus szerint „a leginkább veszélyeztetett a 11–15 éves korcsoport: ez a kiskamaszkor, amikor csökken a szülői hatás, és a gyerekek főleg egymást befolyásolják. Sokszor online tartják a kapcsolatot, ugyanígy játszanak és ismerkednek, aminek lehet pozitív hatása is, de kérdés, hogy milyen társaságba kerülnek, és milyen hatások érik őket. A virtuális tér mellett a személyes kapcsolat azért fontos, mert csak így tanulhatnak meg egyes kommunikációs készségeket, az érzelmi tapasztalatok átadását, a társnak a megértését és az empátiát, a konfliktuskezelést.”
A pszichológus szerint a gyerekek elsősorban azt a biztos pontot veszítették el, amit az iskolai osztályközösség jelentett számukra. A valós interakciók hiánya, az online tér monotonitása fokozott fáradtságot okozott. Ez a jelenség főleg a tizenéveseket érintette, mivel a kisebbek kevesebb időt töltöttek online rendszerben, és a szülők is többet segítettek nekik. Ugyanakkor azok a gyermekek, akik nem tudtak online vagy más alternatív formában közösségi interakciókat létrehozni, elszigetelődtek, vagy súlyosabb esetekben elmagányosodtak. A szülők is arról panaszkodtak, hogy mivel nem volt semmilyen iskolai hangulat, a gyerekeknek nagyon hamar elfogyott a türelmük, nehezebb volt rávenni őket, hogy komolyan vegyék a tanulást, és megcsinálják a házi feladatot.
Az online oktatás csökkentette a felelősségérzetet
Kalóz János kolozsvári pszichológus szerint az online oktatást nem lehetett egy lapra tenni a frontális oktatással. „A tanárok ugyan leadták az anyagot, de sok probléma volt azzal, hogy mennyire figyelnek a tanulók. Vannak történetek arról, hogy mit csináltak a diákok az online órák alatt; sokan bejelentkeztek, de valójában nem vettek részt az órán. Hat már elmegy az iskolába, az osztályteremben jobban odafigyel a gyermek, de otthoni környezetben nem volt meg az érzés, hogy iskolában van. Ez tompítja a felelősségérzetet, hogy azért van ott, mert tanulnia kell. A felelősséget csökkentette az is, hogy nem mindig működtek jól a felmérő rendszerek, elmaradt az objektív osztályozás” – teszi hozzá a kolozsvári szakember. „A reális értékelés és a visszajelzések hiánya elbizonytalanította a tanulókat és önértékelés problémákat okozott” – mondja Keresztesi Polixéna is. Az iskolapszichológus szerint ez meglátszott akkor is, amikor a tanulók visszatértek a tanterembe a jelenléti oktatáshoz, és valós számonkérési rendszerben, komolyan kellett teljesíteniük.
A gyengébb tanulók még inkább lemaradtak
A falusi iskolák számos esetben még a városi iskolákhoz képest is nagyobb hátrányba kerültek az online oktatás bevezetése után. A gyerekeknek hiányoztak a digitális eszközeik, hogy részt vegyenek az online órákon, vagy kimaradtak, annak ellenére, hogy megvolt a lehetőségük a belépésre. „Voltak esetek, hogy mi oldottuk meg, mi adtuk nekik a szükséges eszközöket. De volt olyan tanuló is, akinél otthon nem volt bevezetve az áram, és így hiába próbáltuk megoldani” – mondja Major Melinda, a válaszúti iskola pedagógusa, aki elemi osztályosokat tanít. „Ennek ellenére, ha sikerült is online találkozni a gyerekekkel, lemaradtunk a tanagyaggal, lassan haladtunk, vagy nem tudtuk rendesen begyakorolni a tanultakat. Nem volt lehetőség például játékos formában megtanítani a szorzótáblát. Mivel az osztály létszáma alacsony, próbáltuk ezt pótolni úgy, hogy hazamentünk a gyerekekhez és otthon foglalkoztunk velük, hogy valamiképpen tudjunk továbblépni a tananyaggal” – teszi hozzá. Hasonló tapasztalatokról számol be Pálfi Melinda, a várfalvi iskola tanára: „Sokszor a polgárőrök segítettek abban, hogy a feladatlapokat, táblavázlatokat vagy a tankönyvből kijelölt részleteket eljuttassuk haza a tanulókhoz. A feladatokat aztán vagy visszaküldték a gyerekek, vagy nem.”
Az online oktatás ugyanakkor felerősítette a tanulók között levő különbségeket. „Elég nagy létszámban vannak roma családokból származó tanulóink, akik a frontális oktatás alatt is elég sokat hiányoztak, őket például az online tanítás alatt teljesen elveszítettük, nem tudtuk bevonni őket. Voltak persze gyerekek, akikkel ugyanúgy tudtunk dolgozni, de a gyengébbek, akik hajlamosak voltak leszakadni, most még inkább leszakadtak” – mondja Pálfi Melinda.
A világjárvány időszaka érdekes helyzeteket hozott létre azokban a családokban, ahol a szülők is otthonról dolgoztak. Ha nem volt elég nagy a lakás, nem jutott mindenkinek külön szoba, de az is megtörtént, hogy az internet mondta fel a szolgálatot, mert túl sokan csatlakoztak rá egyszerre. Szülő és gyerek ugyanazzal a problémával szembesült, hogy miként tudná megőrizni a motivációját, miközben a családokban az összezártság miatt megnőtt a konfliktusok kialakulásának veszélye. „Ha megszűnnek azok a személyes terek, amelyre minden embernek szüksége van, akkor ez frusztrációkhoz vezethet, ami konfliktusok formájában csapódik ki” – magyarázza Kalóz János pszichológus.
Alkalmazkodniuk kellett a visszatéréshez
Az online rendszerből való visszatérés után a különböző korosztályok idén tavasszal eltérő módon tudták újra felvenni a ritmust a jelenléti oktatás követelményeivel. Mindenki várta a személyes találkozást, azonban a tanulóknak szükségük volt egy bizonyos adaptációs időre, ráhangolódási időszakra, hogy megszokják az osztálytársak és tanárok fizikai jelenlétét, érzelmileg tudjanak kapcsolódni egymáshoz. „Az óvodások és kisiskolások hamarabb visszatértek, és könnyebben is szoktak vissza, hiszen náluk alapvető a játékos formában történő tanulás. A nagyobbak, akiknek hozzávetőleg csak egy hónapjuk maradt a tanév vége előtt, szintén örültek a közösségnek és a társaknak, de nehezükre esett újra padba ülni, mert már kialakítottak egy napi rutint, és sokan feleslegesnek éreztek, hogy egy hónap tantermi oktatásért ezt feladják. A kicsiknél is, de főleg a nagyoknál az okozott gondot, hogy az online számonkérés relatív lazasága után egyből teljesíteniük kellett, jegyeket kaptak és felmérőkön kellett bizonyítaniuk tudásukat. Sokuknál szorongást okozott, hogy ki fog derülni, nem tudják rendesen a tananyagot” – hangsúlyozza Keresztesi Polixéna. Másfelől a pedagógusok azt tapasztalták, hogy „az online oktatás alatt a diákok hozzászoktak, hogy nem ellenőrzik őket, el lehet bliccelni a feladatot, ezért csökkent a fegyelem a visszatérés utána tanteremben” – összegezi a tapasztalatait Major Mellinda.
Mit hoz a jövő?
Az elmúlt másfél év hatásaként felgyorsult az oktatásban az eddig is tapasztalható digitalizációs folyamat, a hálózatba kapcsolt különféle eszközök és a rájuk telepített alkalmazások használata. A felsőoktatásban ez a folyamat közelebb hozhatja azokat az elképzeléseket, amelyekről még évekkel a világjárvány megjelenése előtt kezdtek el vitázni nemzetközi szinten a szakemberek: az online oktatás előretörésével az egyetemi hallgatók több egyetem ajánlatából szabadon rakhatnák össze azt a személyre szabott képzést, amely leginkább megfelel érdeklődésüknek. A hibrid oktatás keretén belül elmosódik a hagyományos és az online oktatás közötti határ, hiszen a hallgató neves szakemberek előadásait hallgathatja otthonról, ami mindenki számára előnyös lenne.
A hibrid oktatás állandósulása hosszú távon még inkább aktuálissá teheti az elképzelést, tekintettel arra is, hogy az őszi egyetemi tanévkezdéssel kapcsolatban több kérdés maradt nyitva. A BBTE szenátusának július végén hozott határozata szerint azok a hallgatók vehetnek részt jelenléti oktatásban, akik megkapták a koronavírus elleni védőoltást, átestek a betegségen vagy nemrég készült negatív tesztet mutatnak fel. A határozat szerint mindazok a hallgatók, akik nem tartoznak ezekbe a kategóriákba, online vagy egyéb alternatív módon tanulhatnak, így esetenként ugyanúgy számítógépes alkalmazásokon keresztül fogják követni az előadásokat. Természetesen nincsenek kevesen azon diákok sem, akik költséghatékonyság miatt a távoktatási formát választanák, habár be vannak oltva, és lehetőségük lenne a frontális oktatásra.
A szeptember 13-án esedékes iskolakezdés tekintetében a tanügyminiszter nemrég kijelentette, hogy el szeretnék kerülni a további lemaradást, amit az online oktatás okozott, a kormány pedig úgy döntött, hogy az iskolákban mindaddig személyes jelenléttel zajlik a tanítás, amíg az adott település fertőzési rátája nem éri el a 6 ezreléket. Ezen ráta felett az egyes korosztályok számára különböző forgatókönyvek fognak életbe lépni, ami a gyerekek beoltottságát is figyelembe veszi, tehát a frontális iskolai oktatás továbbra is egy többváltozós egyenlet lehet.
Borítókép: illusztráció
