Molnos András Csaba a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze minden évben előkészít egy színdarabot a temesvári X-XII. osztályos diákokkal, amit aztán különböző színpadokon egész évben játszanak. A Temesvári Magyar Napok mellett előadják különböző erdélyi és magyarországi városok diákszínpadjain. Tanév elején pedig a végzős tanulókat újakkal pótolják, hogy a hagyományt folytathassák.
Fodor Enikő a Bethlen-kollégium hajdani végzettje, amolyan mindenese a csapatnak. Ő sokat és szívesen mesélt a szünetben erről az iskolai napokat megszépítő, közösségi érzést erősítő színjátszói munkáról.
Az idősebbeknek azonnal a hajdani (1947-ben bemutatott) nagysikerű magyar film jutott eszébe, amit akkoriban többször is megnéztek a mozikban. A színpadi musical pedig ugyanazokat a gondolatokat közvetíti egyszerűbb eszközökkel. Láthatóan a mai fiatalokat is megérinti a háború utáni hangulat, a szüleiket vesztett gyeremekek csoportosulása, összefogása, egyféle létért való küzdelme.
A Bega-parti diákok nagyszerű színpadi produkcióján végig érezni lehetett a mögötte rejlő hatalmas munkát és szakszerű segítséget. Nem szokványos, amatőr diákelőadást láthatott a közönség, amit a szülők rendszerint kis elfogultsággal értékelnek. Végig élvezhető, színvonalas musicalt láthatott a közönség.
Peregnek a két felvonás szebbnél szebb, megható jelenetei. Mai, rendezett körülmények között élő gyermekeknek talán idegenül hangzik a megdöbbentő kérdés: Ki az apád? Hol laksz? Itt nincs helye a szó valódi értelmében vett igazságkeresésnek. A „vádlottak” foglalkozása az, hogy magukra maradt gyermekek. Magányosságukban egymásra találnak, és megpróbálnak minimális élettapasztalattal közösségbe szerveződni, túlélni azokat a történelmi körülményeket, amibe belecsöppentek. Közös életükben a „felnőtt” is megjelenik. Az embertelen vándorlás során egy olyan művésszel találkoznak, akit kezdetben nem tudnak értékelni. „Könyörgöm, akasszuk fel!” – javasolja Kuksi, az egyik főszereplő. Rövid időn belül azonban megérzik, hogy emberséget sugárzó felnőttel van dolguk, és végül keservesen megszerzett otthonukat, az elhagyatott, lerombolt várat együttes erővel képesek megmenteni.
Kuksi és társai: Hossz, Ficsúr, Suhanc, Szeplős, Sutyi, Csóró és a többiek gondolkodó, vitatkozó egyénekből összeálló közöséggé formálódnak. A gyerekeket megragadó zenei motívumok által igazi szeretet sugárzott a jelenetekből. Végül eredményes lesz a kiútkeresés és sorsuk jobbra fordul.
A közönség némán figyelt, majd vastapssal jutalmazta a produkciót. Az előadás reményt sugalló színfolt a hétköznapok megszokott taposómalmában, amelynek üzenete, hogy a nehéz helyzetekből is van kiút. Köszönet érte a temesvári diákoknak!
