Szijjártó: Nem Budapest akarja megmondani …
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre - mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.
A szomszédos országokkal ápolt viszonyt értékelve Románia tekintetében üdvözölte a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapítását, azt, hogy "egy korábban visszafordíthatatlannak hitt nemzetiségi ügyet" meg lehetett oldani, és gratulált az RMDSZ-nek a kérdésben tett erőfeszítéseiért.
Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok
Kövér László felszólalásában kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak.
Kelemen Hunor: A PSD-vel kötött megállapodás mérlege vegyes
Az ellenzék szétesett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ultranacionalista, magyarellenes párttá alakult, Népi Mozgalom Pártjáról (PMP) sok újat nem lehet elmondani, a Mentsétek meg Romániát Szövetségről (USR) csak találgatni lehet, milyen ideológiát képvisel. Az ellenzék ma csak annyit tud felajánlani a magyar közösségnek, hogy ne szavazzuk meg a kormány előterjesztéseit – részletezte Kelemen Hunor.
Az Minority SafePack európai polgári kezdeményezés sikerével a Kárpát-medencei magyar közösség nyer a leginkább. Szolidaritásra van szükség, hogy április elején ne mondhassák azt, hogy ez az ügy a múlté – emelte ki beszédében.
Zárónyilatkozat
A fórum zárónyilatkozata támogatásról biztosítják a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés/Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely a nemzeti kisebbségek védelme európai uniós keretének megteremtését kívánja elősegíteni. A KMKF meggyőződése, hogy ez a kezdeményezés nemzeti ügy, több pártpolitikai kérdésnél. Fontosnak tartja annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely révén Európának érdemben is foglalkoznia kell az őshonos kisebbségek kérdésével, a Kárpát-medencei magyarokra nézve is fontos jogszabályt kell alkotnia.
Üdvözlik, hogy ütemesen folyik a nemzet közjogi újraegyesítése, letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár is.
Felhívják többek közt a figyelmet arra, hogy az autonómia a Kárpát-medencében élő őshonos közösségeink legitim igénye, és éppen a különböző autonómiaformák megvalósítása erősítheti meg térségünk stabilitását.
A KMKF figyelemmel követi a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola újraalapítását biztosító, a román parlament által elfogadott törvényt. Továbbra is aggasztónak tartják az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítását, a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezését. Fontosnak tartják a folyamat újraindítását, ennek elmaradása esetén nemzetközi fellépést tartanak szükségesnek a restitúciós folyamat újraindítása érdekében. A KMKF felkéri Románia kormányát arra, hogy tegyen eleget az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ne korlátozza a magyar közösség szimbólum- és anyanyelvhasználatát. A KMKF aggodalmát fejezi ki a Romániában egyre gyakrabban fellelhető kisebbségellenes hangulatkeltés miatt, és elítéli, hogy bármilyen ürüggyel magyarellenes hangulatot lehet szítani.
