ÖSSZEFOGLALÓ
Hétfőn reggel több robbanás rázta meg Kijevet, valamint Lviv, Ternopil és Dnyipro városát is, miután Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy Kijev áll annak a nagy erejű robbanásnak a hátterében, amely megrongálta az Oroszországot és a Krímet összekötő kulcsfontosságú hidat. Az ukrán fővárosban legalább nyolcan meghaltak, 24-en megsebesültek. A rendőrség közleményében azt írta, hogy legtöbb becsapódás a főváros központjában volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy több robbanás volt a Sevcsenkivszkij kerületben, a főváros központjában. A Reuters brit hírügynökség által idézett szemtanú teljesen összetört, megfeketedett és repeszektől kilyuggatott autókat látott.
Keleten, Harkivban rakétatalálat miatt áramkimaradásról számoltak be. Nyugaton, Lviv városában leállt a melegvíz-ellátás, és áramkimaradások is sújtják a város egyes részeit. Hmelnickijben is szünetelt az áram- és vízellátás, továbbá a városi közlekedés is leállt. Ivano-Frankivszkban robbanások történtek. Zaporizzsjában és Dnyipropetrovszkban is folyamatos a rakétazápor. A délelőtt folyamán leállították a kijevi metrót is, hogy óvóhelyként használhassák az emberek.
Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint Oroszország 75 rakétával támadta hétfő reggel Ukrajna területét. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az ukrán légvédelem 41 rakétát megsemmisített. Megállapította, hogy Oroszország harci drónokat is bevetett.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Telegramon tudatta, halottjai és sebesültjei is vannak az Ukrajna-szerte városokat megrázó robbanásoknak, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja eltörölni országát a Föld színéről.
Vlagyimir Putyin a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint kifejtette: a Krími hídon elkövetett robbantás „egy terrorcselekmény, amelynek célja az Oroszországi Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A kitervelői, az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak.”
Az Orosz Nyomozó Bizottság vezetője szerint az ukrán szakszolgálatoknak orosz és külföldi állampolgárok segítettek a támadás előkészítésében. Alekszandr Basztrikin Putyint arról tájékoztatta, hogy a felrobbantott kamion útvonala Bulgáriából, Georgián, Örményországon, Észak-Oszétián és a Krasznodari területen át vezetett el a hídig. Az FSZB bevonásával azonosították a jármű mozgásának szervezőit.
Az ukrán elnök Twitter-oldalán hétfőn azt is közzétette, hogy megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államfővel. Zelenszkij beszámolója szerint az ukrán légvédelem megerősítéséről, a kemény európai és nemzetközi reakcióról, valamint további nyomásgyakorlásról állapodtak meg Oroszországgal szemben. „Franciaország Ukrajna mellett áll” – írta még Zelenszkij a bejegyzésében. Tudatta azt is, hogy Olaf Scholz német kancellárral megegyeztek a G7 országok mihamarabbi üléséről. Zelenszkij az oroszok „terrortámadásairól” szeretne beszámolni, továbbá a sérült infrastruktúra helyreállítását is napirendre tűzné.
Védelmi miniszter: a világ országainak kellene
tárgyalásokat folytatniuk Oroszországgal
A védelmi miniszter szerint a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a „világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak” kell lefolytatniuk Oroszországgal, az ukrán elnök pártjának frakcióvezetője azonban úgy véli, hogy a Nyugatnak nem Moszkvával, hanem Kijevvel kellene tárgyalnia Ukrajna NATO-felvételéről - írta hétfői számában az Adevarul című román lap.
Az Adevarul Vasile Dincunak egy román kereskedelmi tévében elhangzott interjúját idézte, amelyben a tárcavezető úgy vélekedett: azért kell a békefeltételeket és biztonsági garanciákat a Nyugatnak kialkudnia Oroszországgal Ukrajna számára, mert az ukrán politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy hozzájáruljanak „egy igazságtalan területvesztéshez, ez számukra túl nagy politikai vereség lenne”. A miniszter szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi - emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő - pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne.
Válaszképpen David Arahamija, a kijevi Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az oroszokkal korábban tárgyalásokat folytató ukrán küldöttség vezetője a Zn.ua hírportálnak azt mondta: Európa békéjét kizárólag a kollektív biztonság és Ukrajna katonai ereje garantálhatja, úgyhogy Ukrajna a NATO-csatlakozásáról akar tárgyalni a Nyugattal, erre kell összpontosítani, és „felesleges” ebbe Oroszországot is bevonni.
A védelmi miniszter - egy esetleges ukrán területvesztés árán is - békekötést sürgető megszólalása némiképp árnyalja Bukarest eddigi, Ukrajna területi épsége mellett következetesen kiálló, Ukrajna mellett elkötelezett álláspontját. Dincu azonban ugyanabban az interjúban leszögezte: igazságtalannak, Ukrajna elleni bűncselekménynek tartja az oroszok által indított háborút, amelyet a Szovjetunió „elvesztése”, a birodalmi ambícióik kudarca feletti frusztráció következményének nevezett.
Vasile Dincu – az Európai Unió és az Egyesült Államok több más vezető politikusával együtt – ukrán állami kitüntetést kapott Volodimir Zelenszkijtől augusztusban, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásában, a nemzetközi együttműködés megerősítésében szerzett személyes érdemei elismeréseképpen.
BOMBA ROBBANT A ROMÁN NAGYKÖVETSÉG KÖZELÉBEN IS
Nicolae Ciucă miniszterelnök elítélte az ukrán városok elleni orosz rakétatámadásokat, amelyeket az ENSZ Alapokmányát sértő háborús bűnöknek nevezett. „Határozottan elítélem Oroszország masszív rakétatámadásait az ukrajnai polgári infrastruktúra és a békés városok ellen. Ezek a háborús bűnök, ártatlan civilek halála rengeteg szenvedést okoz, és sérti az ENSZ Alapokmányát” – idézte a kormányfő üzenetét az Agerpres hírügynökség. Bogdan Aurescu külügyminiszter hétfőn szintén Twitter-üzenetében elítélte az ukrán főváros elleni orosz támadásokat, és közölte, hogy a kijevi román nagykövetség személyzete biztonságban van – számolt be az Agerpres hírügynökség. A tárcavezető szerint az ukrajnai polgári célpontok ellen indított, emberéleteket követelő rakétatámadások a nemzetközi humanitárius jog durva megsértését jelentik. „Örülök, hogy az ukrajnai román nagykövetség munkatársai biztonságban vannak, pedig egy rakéta a követség épületétől mindössze 850 méterre csapódott be” – írta Aurescu.
