A képviselőház a szakértői kormány júniusban hozott sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyeket a kormány nem irányzott elő. A hétfőn elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nőne a decemberi szinthez képest, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoznak elő már idén decembertől.
A törvénytervezet egy sor bérpótlékot is meghatároz például a pedagógusképzési gyakorlatokat végző, az összevont osztályokban tanító, a hátrányos helyzetű térségekben, vagy börtönökben oktató tanárok számára.
A szenátusban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították a szociáldemokraták két nyugdíj-emelési törvénykezdeményezését, miután a házszabályban megszabott határidőn belül nem rendeztek szavazást a tervezetekről. Ezekben az esetekben is a képviselőházé lesz a döntő szó.
Az egyik tervezet két lépcsőben csaknem 40 százalékos általános nyugdíjemelést vezetne be, amennyiben a jelenlegi 871 lejes nyugdíjpontot 1072-re emelné 2017 január elsejétől, illetve 1206 lejre július elsejétől. A másik tervezet a jelenlegi 350-ről 500 lejre emelné az egykori termelőszövetkezeti tagok járandóságát.
A kormány és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ellenezte a "választási osztogatást", a liberálisok nem is vettek részt a hétfői szavazáson. Ilyen körülmények között a képviselőházi voksoláson a béremelési törvényt csaknem egyhangúan - egyetlen tartózkodás mellett - fogadták el a Szociáldemokrata Párt (PSD), a szabadelvű ALDE és az RMDSZ jelen lévő képviselői.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke parlamenti felszólalásában "hazugságnak" nevezte azt, hogy a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetnék a béremelések és burkoltan meg is fenyegette a módosítások ellen érvelő munkaügyi minisztert, hogy "a rémhír-terjesztést" börtönnel büntetik.
A kormány közölte: alkotmányossági óvást emel a költségvetési fedez nélküli béremelések ellen, és minden olyan parlamenti döntés ellen, amely a költségvetési források meghatározása nélkül növeli az állami kiadásokat.
