A rendelkezésre álló technológiák, különösképpen a digitális és az internet-felhasználási területet megfigyelő szakemberek megállapították: az utóbbi években a digitalizációba és a számítástechnikai berendezésekbe fektetett hatalmas kormányzati pénzalapok ellenére Romániában a digitális készségek szintje továbbra is alacsony, ami megkérdőjelezi az eddig erre elkülönített források hatékonyságát. Fontos tudni, hogy a digitalizáció nem csupán a technológia fejlődéséről szól, hanem a társadalom és a gazdaság minden szegmensét érintő, átfogó változást jelent.

Tulajdonképpen Románia digitális paradoxonnal szembesül: bár a háztartások 92%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, ami rendkívül magas arány, a lakosságnak csak 28%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Az internet gyakori használata (a lakosság 85%-a napi rendszerességgel használja) nem jelent valódi készségeket, ami a funkcionális analfabetizmushoz hasonló helyzet, állapították meg a megfigyelők. Továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális készségek hiánya miatt a román állampolgárok 70%-a igen kitett az online félretájékoztatásnak és csalásoknak, és nem képes kritikusan értékelni az információkat.

A digitális lemaradás elsősorban a vidéken élőket és az időseket érinti – állapította meg az utóbbi időszakban végzett több tanulmány.

Százezer személy digitális készségeit fejlesztenék

Nemrég a kormány a szabványosításhoz és a minősítéshez szükséges országos digitális kompetenciakeret létrehozását javasolta, azzal a céllal, hogy 2026-ig 100 ezer állampolgár elsajátítja el az alapkészségeket.

A digitalizáció, a digitális kompetenciák és a mesterséges intelligencia csak néhány kulcsszó, amelyek gyakran szerepelnek a kormányzati stratégiákban, a szabályozási aktusok magyarázatában vagy az országos helyreállítási tervben referenciaértékként. Bár jelenleg a lakosság a digitális közszolgáltatások szélesebb körét használhatják (az adófizetés esetében a ghișeul.ro oldalt), sokan a digitális kompetenciák hiánya miatt még mindig képtelenek ezekhez hozzáférni.

Ugyanakkor aránytalanság mutatkozik a városi és vidéki környezet között: városon sokkal többen, míg faluhelyen kevesebben rendelkeznek digitális kompetenciákkal, ezért a különböző online szolgáltatásokhoz is nehezebben férnek hozzá. A digitalizálás azonban továbbra is egyenlőtlen, és a közintézmények honlapjai, amelyek mindegyike sajátos kialakítású, és csak kevesen tartják be a hozzáférhetőség és a koherencia minimumkövetelményeit, egy „patchwork” bürokrácia benyomását keltik. Ráadásul a digitalizálás nem csak a polgárokat megszólító intézmények felelőssége, hanem fordítva is, ám a lakosság készségeinek fejlesztése az elmúlt években stagnálni látszik.

Van internet, kevés a „képzett” felhasználó

Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai intézete) megállapította: bár az állampolgárok 85 százaléka napi szinten használja a világhálót, a digitális kompetencia terén az EU-ban Románia az utolsó helyen található, nagyon messze az átlagtól. Azok, akik alapvető digitális ismeretek nélkül használják az internetet, gyakran addig próbálkoznak, amíg sikerrel járnak. Sokan létrehozzák profiljukat a közösségi hálózatokon (Facebook, Instagram, TikTok), majd – néha mesterséges intelligencia segítségével generált – nacionalista propagandát népszerűsítő képeket vagy üzeneteket osztanak meg, vagy olyan befektetési piramisjátékok áldozatává válnak, amelyek ismert személyiségek, például Mugur Isărescu pozitív közmegítélését használják ki, és a befektetett összeget messze meghaladó hozamot ígérnek. 

Sajnos a szakemberek azt is megállapították, hogy a román állampolgárok 70 százaléka rendkívül kitett az ilyen jellegű manipulációnak vagy csalásnak, ugyanis nem rendelkeznek azokkal az alapvető információkkal, ismeretekkel és kompetenciákkal, amelyek megakadályoznák, hogy áldozattá váljanak. 

A fenti helyzetek kezelésére a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amely lehetővé teszi az alapvető digitális kompetenciák elsajátítását. Az országos helyreállítási program (PNRR) részeként Románia azt is vállalta, hogy 2026-ig legalább 100 ezer állampolgára elsajátítja az alapvető digitális ismereteket. Az ezt célzó képzéseket a helyi és megyei könyvtárakban szervezik, amelyek így a tudáselsajátítás központjaivá válnak. Az ország ugyanakkor vállalta, hogy 1135 könyvtárat számítógépekkel és internet-hozzáféréssel lát el: az erre szánt költségvetés 37 millió euróra rúg. Az elképzelés szerint a megvalósítás 2025 végéig tart.