Új alkotói hullám a Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén

A Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány által szervezett jubileumi kiadásához érkezett Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén először szerveztek ifjúsági szekciót. Az ifj. Kós Károly születési helyén, Sztánán vetített alkotások kellemesen meglepték a résztvevőket.

A rendkívül tehetséges és kreatív fiatalok által mobiltelefonnal készített alkotások a mozgóképes szemle előtt, azaz augusztus 24-én, vasárnap megkezdődött filmkészítő alkotótábor termései. 

A táborban szakmabeliek tartottak előadást és mentorok irányították a munkát. 

Tizedik kiadásához érkezett a Papp Andrea és Kós Béla által 2014-ben indított sztánai kulturális rendezvény.

A filmszemlét mindig úgy szerveztük, hogy augusztus 31-e beleessen, ugyanis ezen a napon született Sztánán az ifjabbik Kós Károly. Az évek során neves filmes szakemberek és zsűritagok kapcsolódtak be a munkába, néhány évvel ezelőtt pedig a budapesti Néprajzi Múzeum vette át a szervezést. Visszatekintve elmondható, hogy az első évben meghirdetett lehetőségre hatvan alkotó jelentkezett, voltak viszont évek, amikor csak huszonöt, de kiváló filmes produkciót neveztek be a versenyre. Voltak portréfilmek, a mesterségeket és művelőit bemutató mozgóképes alkotások, amelyeket a vadonatúj épülettel rendelkező budapesti múzeum pedagógiai célokra is felhasználja 

– nyilatkozta a helyszínen a Szabadságnak Papp Andrea társalapító. 

Hozzátette: a jubileumi kiadáson elsősorban népszokásokat (például csobánolás, farsangolás) bemutató hosszú és rövid filmeket vetítettek, amelyekre remélhetőleg a magyarországi vagy a romániai magyar televíziók is felfigyelnek, és műsorra tűzik, vagy az iskolákba is eljutnak. 

Sok olyan alkotást mutattak be idén is, amelyek revelációként hatottak, ugyanis olyan személyeket, helyeket, szakmákat, mesterségeket ismertetnek, amelyekről sokan nem hallottak 

– fogalmazott a társalapító. 

Közölte: csütörtökön négy filmet (Nagy Lilla, A vitéz kislány, Slezák Gabriella Faith (Hit), Szél Zsolt – Bubryák István, Léptem után nyomot hagyok és Biczó Gábor – Szabó Henriett, Én és Imola) vetítettek a Kós Károly teremben, a Somvirág panzióban tartott ünnepélyes megnyitón pedig Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja, Fábry Szabolcs mondott köszöntőt. 

Pénteken a filmmaraton után borkóstolót is tartottak, szombaton pedig a vasárnap, augusztus 24-én, tehát a filmszemle előtti napokban kezdődött alkotótáborban a fiatalok által készített alkotásokat vetítették le a közönségnek. Ezek nagy hatással voltak a szakmabeliekre és a közönségre egyaránt. 

Vasárnap az 1919-ben született és 1996-ban elhunyt Kós Károly akadémikus, néprajzkutató, muzeológus sztánai emlékplakettjét koszorúzták meg, majd a református templomban istentiszteletre került sor. 

Idén első alkalommal szerveztünk ifjúsági kategóriát, amelynek keretében mobiltelefonnal készített alkotásokat készítettek az úgynevezett új hullám tagjai, akikkel neves filmrendezők foglalkoztak. A fiatalok többek között a zsoboki pékségről, egy esztenáról és a Varjúvár viccesen megalkotott történetével kapcsolatos alkotást forgattak 

– közölte Papp Andrea.

A főigazgató a buheráról szóló filmre is felfigyelt

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója lapunknak arról számolt be, a filmszemle 2014-es indulásakor már intézményi szinten is kapcsolatban állt Kós Bélával és kedves feleségével, Papp Andreával. 

Az évek során a zsűri elnökeként vettem részt a kalotaszegi kulturális rendezvényen. Nyitott, befogadó jellegű filmszemléről van szó, amelyben az antropológiai személetnek és a klasszikus, néprajzi, a leíráson alapuló filmetűdöknek is helye van. A rendezvény kísérletezésre is lehetőséget nyújt, ezért a fiatalokat is bevontuk, idén külön, csak nekik szánt szekcióval. A Néprajzi Múzeum a hagyományokat és a helyszínt megtartva, 2023-ban átvette a filmszemle szervezési feladatait a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítványtól 

– jelentette ki a főigazgató.

A Néprajzi Múzeum vezetője arról számolt be, hogy a Sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén díjazott vagy az itt elismerésben részesült filmeket novemberben Budapesten, az intézmény kiváló technikai feltételeket biztosító mozitermében is levetítik. 

Pályázati forrásokból idén először filmkészítő tábort is szerveztünk a fiatalok számára. Ez kiváló alkalom a tehetségek felfedezésére, nekik pedig egyértelműen előnyös gyakorlati munka és kísérletezés 

– jegyezte meg Kemecsi Lajos.

A főigazgató számára több film revelációt jelentett.

Az úgynevezett buheráról szóló alkotás is megragadta a figyelmemet. Egyébként 2026-ban erről nyílik majd kiállítás nálunk, a budapesti Néprajzi Múzeumban. A terepmunkákról készült filmek közül néhányat itt, Sztánán is levetítettünk. Például az egyik a Hortobágy mellett, Debrecen közelében működött szovjet bombagyakorlótérről a környékbeliek által összeszedett bombarészek és a szovjet katonákkal történő üzletelésből származó darabok felhasználásáról, buherálásáról szól. Egy-egy rakéta alkatrészeiből például disznóperzselőt vagy szilvalekvárfőző katlant készítettek a környékbeliek 

– mesélte Kemecsi Lajos. 

Kijelentette, az intézmény elszánt, hogy folytassák az egyedi filmszemlét. 

Szabó Zsolt: remélem, a Sapientia és a BBTE is csatlakozik

A Szentimrei Alapítvány elnöke lapunkkal közölte, dr. Kós Károly foglalta össze, hogy mit és hogyan lehet megtudni a régiek, az elődök ismeretvilágából, azért is fontos, hogy a filmszemle az ő nevéhez kötődik.

Doktori disszertációját a népi mezőgazdaság hagyományos formáiról írta, kutatásainak tárgyi emlékeit a sztánai szobában kialakított gyűjtemény őrzi 

– mondta az irodalomtörténész. 

Szabó Zsolt reményét fejezte ki, hogy a filmszemléhez valamilyen formában a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmes szakjainak diákjai csatlakozni fognak.

Mindkét felsősokú oktatási intézményben nagyon jó elméleti oktatás és műhelymunka zajlik. Eddig nem sikerült kellő népszerűsítő munkát végezni köreikben 

– fogalmazott a Szentimrei Alapítvány elnöke.