Franciaország és Németország a többsebességű Európát támogatják
A többsebességes Európa gondolata az 1990-es években jelent meg először, és azóta időről időről napirendre kerül, miután elemzők szerint az unió egyre inkább egy olyan teherhajóra hasonlít, amelyet képtelenség gyorsan irányítani, hiszen elvileg egyhangúlag kellene döntéseket hoznia, de a tagállamok különböző érdekei lebénítják. Az alapító Franciaország, Németország, a Benelux államok és Olaszország politikai vízióval rendelkezik az Európai Unióról, miközben a 2000-es évek elején csatlakozott országok pragmatikusabb célokat, elsősorban gazdasági érdekeket képviselnek – fogalmazott múlt heti elemzésében a Le monde.
A koncepció kialakítását az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint az Európai Unió tagállamai az integráció elmélyítésében különböző mértékben készek és képesek részt venni. A többsebességes Európa elve szerint a felkészültebb tagállamok korábban érhetik el az integráció magasabb fokát, mint a kevésbé felkészültek.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután bemutatta az Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról egy mélyebb politikai integrációval rendelkező Európától a keleti államok rémálmát jelentő kétsebességes Európán át, egészen a minimalista unióig, amely mindössze szabadkereskedelmi övezet státussal jár.
"Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok" - közölte Juncker, aki szerint akármilyen sajnálatos is a britek távozása, az nem állíthatja meg Európai Unió "menetelését". Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén ismertetett dokumentumot vitaindítónak szánják az unió elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából. Juncker reményei szerint a tagállamok vezetői még az év vége előtt eldönthetik, milyen fejlődési utat kívánnak követni 2025-ig.
A római csúcstalálkozó nem pusztán egy ünnepség lesz, ez lesz a 27 tagú Európai Unió születésének pillanata is - hangoztatta a bizottság elnöke. „El kell dönteni, merre tart Európa, le kell folytatni ezeket a vitákat. Világossá kell tenni, mit tehet és mit nem tehet meg az unió az állampolgárok érdekében. Sikereket érhetünk el, de nem tudunk csodát tenni” - mondta Juncker. "Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehozzuk a csillagokat, mikor csak egy teleszkópot tudunk a kezükbe adni" - hangsúlyozta.
Milyen lehet az unió?
Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani.
A második forgatókönyv értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
A harmadik forgatókönyv lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit.
Az ötödik forgatókönyv tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.
