A Kis Júlia kolozsvári ügyvéd által az EU Bíróságán kivívott döntés minden tagállamra kötelező
Az Európai Unió Bíróságának december 2-án közzétett döntése több szempontból rendkívül fontos a személyes adatok védelme tekintetében. A bíróság az általános adatvédelmi rendelet (az úgynevezett GDPR, az Európai Parlament és a Tanács 2016-os évi 679. rendelete a természetes személyeknek a személyes adataik kezelése tekintetben történő védelméről, amely a tagállamokban, így Romániában is 2018-tól vált kötelező érvényűvé) egyes előírásait értelmezte illetve pontosította, amelyek értelmében az online piacterek üzemeltetői a GDPR szerint adatkezelőknek minősülnek az internetes felületeiken közzétett hirdetésekben szereplő személyes adatok tekintetében. Ez kötelezi az üzemeltetőt, hogy szigorúan ellenőrizze a felhasználók személyazonosságát, a felületén közzétenni szándékozó hirdetéseket, meg kell szerezni a célzott vagy érintett személy kifejezett beleegyezését a hirdetés megjelentetéséhez, mindezek hiányában pedig el kell utasítani azok megjelentetését. Ehhez a döntéshez hét év pereskedés vezetett, amelyről Kis Júlia kolozsvári ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke számolt be lapunknak, aki sikerre vitte kezdeti elképzelését egy peres ügyben, hozzájárulva egy olyan joggyakorlathoz, amely, mint mondta, a digitális térben is a személy méltóságára és védelmére összpontosít.
Kompromittáló tartalom közzététele bosszúból
A történet még 2018-ban kezdődött, abban az évben, amikor az adatvédelmi rendelet hatályba lépett Romániában is. Egy fiatal lányról felkerült a publi24.ro hirdetési platformra a fényképe és telefonos elérhetősége, hogy az illető szexuális szolgáltatást nyújtana. Az adott platform lehetőséget nyújt különféle fizetős és ingyenes hirdetésekre, és ezek között volt a szexuális szolgáltatás is. A lányról szóló hirdetést a tudta és a beleegyezése nélkül tette fel valaki, feltételezhetően bosszúból, és ennek a kellemetlen következményeit évekig kellett elszenvednie – mesélte az ügyvéd, akit a sértett fél megkeresett az ügyben. Az érintett jelezte a platformnak, hogy a hirdetést nem ő tette fel és a kérésére azt el is távolították, ellenben ameddig elérhető volt, az adott hirdetést más internetes felületek is átvették és terjesztették a publi24 piactér logójával. Futótűzként terjedt el az interneten, és már nem is lehetett mindenhonnan eltávolítani ezeket a tartalmakat. Egy ilyen helyzet hihetetlenül nagy károkat tud okozni egy személynek, és ezeket a károkat nagyon nehéz utólag orvosolni, sokkal célszerűbb lenne elkerülni – vélte az ügyvéd.
Az online piactér „mosta kezeit”
„Úgy gondoltuk, hogy a platform felelősséggel tartozik, mert nem kezelte felelősségteljesen a személy adatait, és emiatt nagymértékben sérült az érintettnek a saját képmáshoz, emberi méltósághoz, magánélethez, jó hírnévhez való joga. Ez pedig azért történhetett meg, mert az online platform egyáltalán lehetővé tette azt, hogy valaki egy harmadik személynek az adatait, fényképét, telefonszámát közzétegye egy hirdetésben anélkül, hogy ellenőrizte volna, miszerint személyes adatok szerepelnek az adott hirdetésben. Teljesen más, amikor valaki a biciklijét árulja, vagy valakiről azt írják, szexuális szolgáltatást nyújt. Ebben sem lenne probléma, amennyiben a hirdetés ténylegesen attól a személytől származik, és ne másról írjanak ilyesmit bosszúból például” – mondta Kis Júlia. „Egy online piactérnek, ahol pénzért mások adatait teszik közzé, azonosítania kellene a magas kockázatú adatokat, amelyek jogsértéseknek adhatnak helyet. Tehát plusz felelősséggel tartozik, ki kell szűrnie ezeket az adatokat, meg kell győződnie arról, hogy a hirdetést közzétevő ugyanaz a személy, akiről a hirdetésben szó van, vagy meg kell szereznie az illető beleegyezését, mivel ezekben a helyzetekben a személyes adatokat felhasználás alapúan lehet közzétenni. Amennyiben ennek nem tesz eleget az adott platform, akkor felelősséggel tartozik. Az adatvédelmi rendelet alapján pedig kötelessége minden adatkezelőnek megfelelő technikai jellegű, biztonsági intézkedéseket alkalmazni, hogy megakadályozzák az illegális tartalmak továbbterjesztését a világhálón” – magyarázta az ügyvéd, aki szerint a szóban forgó platform elmulasztotta ezt a kötelességét.
Másodfokon felmentették a platformot a felelősség alól
Az ügyből per lett. Kolozsváron első fokon helyt adtak a keresetüknek. Másodfokon a kereskedelmi törvényszék ellenben már úgy ítélte meg, hogy az online piactér üzemeltetője egy elektronikus kereskedelmi rendeletről szóló irányelv hatálya alá tartozik, amely kivételeket is felsorol, amikor mentesülnek a felelősség alól – például pont az ilyen platformok, amelyek csak felületet biztosítanak az információknak, de ezekért nem felelnek. Csupán abban az esetben lennének felelősségre vonhatóak, amennyiben nem törlik le a jelentett tartalmakat, de előzetesen nem kell megszűrniük az adatokat.
„A harmadfokú tárgyalás során a kolozsvári ítélőtábla jogértelmezési kéréssel megkereste az Európai Unió Bíróságát, hogy értelmezze ezeket az uniós jogszabályokat és állapítsa meg, hogy ebben az esetben az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, illetve az adatvédelemi rendelet különböző előírásait hogyan lehet összehangolni – mert a GDPR szerint bizonyos dolgokat meg kell tenni, vannak kötelezettségek, míg a másik irányelv mentesít a felelősség alól. Tehát van egy látszólagos ellentmondás a két szabályozás között” – magyarázta az ügyvéd.
„Az ügyet az EU Bírósága egyenesen a Nagykamara elé vitte. Tudnunk kell, hogy nagyon ritkán kerül egy ügy az EU Bíróságán a Nagykamara elé, csak a rendkívül fontosnak tekinthető jogharmonizációs kérdések azok, amelyeket a kamara tárgyal, egyébként kisebb testületekben hoznak döntéseket. A Nagykamara 15 bíróval és a főtanácsnokkal együtt hozza meg ilyen ügyekben a döntéseket. Ebben az ügyben tárgyalást is szerveztek. Az EU Bírósága a Nagykamara előtt nagyon kivételes esetekben szervez tárgyalásokat, sokszor az ügyet csak az írásos bizonyítékok alapján értelmezik vagy döntik el. Erre a tárgyalásra 2024 júliusában került sor, ahol képviseltem az ügyfelemet. Nagyon különleges szakmai élmény volt, amikor első alkalommal voltam az EU Bíróságán a Nagykamara előtt, s nagy szakmai elégtételt nyújt számomra ez a döntés, mert minden egyes pontban az értelmezés abba az irányba mozdult el, ami igazából úttörő és újszerű, amit szerettünk volna, és megértették, hogy ez szolgálja az alapjogok védelmét” – értékelte Kis Júlia.
Az EU Bírósága fokozta a védelmet, növelte a felelősséget
Az ügyvéd azt is elmondta: „Az Európai Unió Bíróságának a döntése paradigmaváltást jelent, gyakorlatilag azt jelenti, hogy az online platformok felelőssége szigorodott, több dolognak meg kell felelniük, nem mentesülnek a felelősség alól azért, mert ők az információs társadalommal úgymond összefüggő szolgáltatást nyújtanak. Az adatvédelmi rendelkezéseket mindenképp be kell tartaniuk és az abból származó kötelezettségeket mind be kell tartaniuk. Ez azt jelenti tehát, hogy az online platformoknak meg kell vizsgálniuk, a hirdetések tartalmaznak-e különleges adatokat, a felhasználók által beküldött tartalomról van-e szó, amennyiben igen, akkor le kell ellenőrizni, hogy megegyezik azzal a személlyel, akinek az adatai szerepelnek a tartalomban. Ezentúl nem lehet ilyen típusú hirdetést anonim módon közzétenni, a platformnak meg kell tagadnia, nem kellene publikálnia ezeket, ha nem tudja ellenőrizni. Ugyanakkor meg kell védenie a nála közzétett adatokat. Az online piactér üzemeltetője közösen felel a hirdetővel, mert közös adatkezelőnek minősülnek, és megfelelő biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük annak érdekében, hogy ilyen jellegű tartalmakat ne lehessen átvenni, tovább terjeszteni.”
Az Európai Unió Bíróságának a C-492/23 ügyben hozott ítéletét Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke is ismertette Youtube videóban.
