Szent László nyomában

Hegedüs Csilla ismertette a projektet, amelynek célja, hogy Szent László történelmi személyiségének felhasználásával egy, a Kárpát-medence magyarságát összekötő örökség-útvonalat alakítsanak ki. Olyan személyiséget kerestek, aki össze tud fogni bennünket, és akinek a neve hallatán a Kárpát-medencei magyarok jutnak eszünkbe – mondta az ügyvezető alelnök. Magyarázatában kitért arra is, hogy tulajdonképpen Szent László nevének felhasználásával igyekeznek bemutatni történelmi és kulturális értékeinket, de ugyanakkor a kezdeményezés fontos eleme, hogy az örökség-út mentén szolgáltatásokat alakítsanak ki és működtessenek, ezáltal pedig munkahelyeket teremtsenek és piacot a helyi értékeknek. A körutat októberben indítanák el, és ennek várhatóan Erdélyben, Nagyváradon is lesz egy megnyitója. A januárban indult projektet az Iskola Alapítvány vezeti az RMDSZ kulturális főosztályának szakmai irányításával, a költségeket magyarországi kormányzati forrásokból, illetve erdélyi és magyarországi önkormányzati forrásokból fedezik.

Újvári Dorottya művészettörténész, a kultúráért felelős főosztály munkatársa az örökségvédelmi értékekről szólva elmondta: az útvonalban eddig 44 település van, és ebből 32 Erdélyben. A kiválasztásuknál azt vették alapul, hogy hol van Szent Lászlóhoz köthető örökség, ami lehet materiá- lis, például falképek, vagy a király által alapított templomok (ma már csak romjaik), illetve lehet eszmei, elméleti örökség, mint például a Szent Lászlóhoz kötődő mondák, vagy akár természeti értékek – ilyenek a Szent László pénze. A le- írásokban majd azt is olvashatják, milyen egyéb fontos természeti képződmények találhatók egy-egy település közelében. Gelencén vagy Bögözben példá- ul nagyon jó állapotban maradtak fenn Szent Lászlóval kapcsolatos műemlékek. Egyes településeken ma már kevésbé ismerik a mondákat, mivel a reformációval megváltozott a viszonyulás is Szent Lászlóhoz – magyarázta Újvári Dorottya. Olyan hely is van azonban, ahol feléledt a kultusza, mint például Csíkszentsimonban, ahol teret neveztek el a királyról és szobrot is állítottak neki, vagy Tordaszentlászlón, ahol hagyományosan kórustalálkozót szerveznek évente.

Kádár Magor, a projekt kommunikációs vezetője Szent László „márkázását” nagy kihívásnak nevezte, és szerinte a programban a legendán és kultuszon kívül jóval több van: kiemelte a turisztikai kezdemé- nyezést, amellyel ki szeretné- nek lépni az erdélyi hagyományos turisztikai bemutatásokból. A településeket tulajdonképpen részletesen is bemutatnák a helyieknek és a turistáknak, ezáltal felkínálva egy lehetőséget számukra. Benedek István, a projekt kommunikációs csapatának munkatársa szintén a települések márkázásának lehetőségeiről beszélt. A helyi közösség körében kell elkezdeni a tudatosítást a helyi értékekkel és a kultusz megélésével kapcsolatban annak érdekében, hogy fenntartható turisztikai potenciált lehessen kialakítani a helyi közösséggel együtt – fogalmazott Benedek István.

A beszélgetésen szép számmal résztvevő közönség érdeklődéssel követte a bemutatót, és magyarországi példákkal, ötletekkel egészítették ki, illetve érdeklődtek a projekt szélesebb körű felhasználási lehetőségeiről, csoportos vagy iskolai kirándulások megszervezésében.