Ádámnak esélye van a gyógyulásra a barcelonai Sant Joan de Déu Kórház gyermekonkológiai központjában, ahol az orvosok készen állnak arra, hogy sürgősen elvégezzék a számára szükséges műtétet és az azt követő kezelést.
Eddig csendben, önerőből próbáltunk harcolni gyermekünk egészségének visszaállitásáért, azonban a kezelés költségei meghaladják anyagi lehetőségeinket. Szülőkként most kénytelenek vagyunk a segítségeteket kérni. Minden adomány, legyen bármilyen kicsi, és minden egyes megosztás közelebb visz minket Barcelonához, és ahhoz az esélyhez, hogy Ádám felnőhessen. Szívünk mélyéből köszönjük a támogatást, az imákat és az együttérzést! – olvassuk a kis Ádám édesanyjának megható szavait.
A kis Ádám 2024. november 1-jén született. Hét hónapos volt, amikor 2025. június 15-én először kórházba kerültek, és kiderült, hogy rosszindulatú daganatos betegséggel, neuroblasztómával küzd.
„Ádám mindig nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott, mosolygós kisbaba volt. Szinte soha nem sírt, ezért is volt számunkra különös, amikor május vége felé egyre gyakrabban kezdett felsírni éjszakánként. Láthatóan hasi görcsök gyötörték, de ezen kívül semmilyen egyértelmű tünete nem volt. Éreztük, hogy valami nincs rendben, de nem tudtuk, mi okozhatja a fájdalmát. Eleinte arra gondoltunk, hogy talán a fogzás viseli meg, később pedig arra gyanakodtunk, hogy a hozzátáplálás megkezdése miatt valamilyen ételintolerancia vagy emésztési probléma állhat a háttérben.
Kolozsváron gyermekorvoshoz is elvittük, de ő sem észlelt semmi különöset. Még a hasában lévő daganatot sem tapintotta ki, pedig az akkor már 12,5 centiméteres volt. Ez egy mindössze hét hónapos kisbaba testéhez képest óriási méret. Visszagondolva, Ádám pocakja mindig egy kicsit nagyobb volt, de én azt hittem, ez teljesen természetes a kisbabáknál.
Hathetes korában hasi ultrahangvizsgálaton is jártunk, akkor még semmilyen elváltozást nem láttak. Végül 2025. június 15-én úgy döntöttünk, hogy elvisszük a sürgősségi osztályra, mert szerettük volna végre megtudni, miért sír fel olyan gyakran éjszakánként. Én szinte szégyeltem egy kis hasfájás miatt sorban állni a sürgősségin, gondolva, hogy más gyereknek jóval nagyobb baja van. Ott egy ultrahangvizsgálat során szinte azonnal kiderült, hogy egy hatalmas daganat van a hasában.
Azonnal kórházba utaltak bennünket. Ezzel egyetlen pillanat alatt megváltozott az egész életünk. A diagnózis neuroblasztóma volt. Ez egy rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő es a mellékveséből indul ki. Ádám esetében a daganat a jobb mellékveséből indult ki, és rendkívül kedvezőtlen helyen helyezkedik el. Körülöleli a gerinc mentén futó legfontosabb ereket, köztük azokat is, amelyek a létfontosságú szervek vérellátását biztosítják. Emiatt a műtéti eltávolítása különösen nagy kockázattal jár. Az orvosok szerint ezen a területen egyetlen apró hiba is végzetes következményekkel járhat.
A diagnózis után Kolozsváron megkezdtük a kemoterápiás kezeléseket, majd később Bukarestben műtötték meg Ádámot. Sajnos a műtétet nem nevezhetem igazán sikeresnek. A daganatnak csupán egy kisebb részét sikerült eltávolítani, miközben a beavatkozás súlyos következményekkel járt: Ádám egyik veséje leállt, és elveszítette a működését. Ráadásul éppen az a veséje maradt működőképes, amelynek oldaláról a daganat eredetileg kiindult. Ez különösen aggasztó számunkra, hiszen egy esetleges újabb műtét során ez az egyetlen megmaradt veséje is veszélybe kerülhet. Nem beszélve arról, hogy a kemoterápia és a többi megterhelő kezelés mellett ennek az egy vesének kell ellátnia a szervezet teljes kiválasztó működését.
A kemoterápiás kezelések után az orvosok egy ideig biztatóan nyilatkoztak. Azt mondták, hogy a daganatban feltehetően már csak elhalt szövet maradt, illetve olyan szöveti átalakulás zajlik, amely során a daganat jóindulatú, úgynevezett ganglionális szövetté alakulhat. Azt is elmagyarázták, hogy ilyen esetben akár hosszú éveken keresztül is együtt lehet élni a visszamaradt daganattal, anélkül hogy az komolyabb problémát okozna. Mi ebben reménykedtünk. Abban bíztunk, hogy a nehezén már túl vagyunk, és Ádám végre ugyanolyan gondtalan gyermekkort élhet, mint a kortársai.
Sajnos azonban a mi történetünk nem így alakult. A műtét után, egy rutinellenőrzés során kiderült, hogy a daganat ismét növekedésnek indult. Amikor először meghallottam, egyszerűen nem akartam elhinni. Azt gondoltam, biztosan tévedés történt. Talán más szögből mérték, talán nem ugyanott vizsgálták, mint korábban. Minden lehetséges magyarázatba próbáltam kapaszkodni, csak abba nem, hogy a betegség valóban újra aktívvá vált. Annál is inkább, mert Ádám teljesen tünetmentes volt. Gyönyörűen fejlődött, aktív, vidám, jókedvű kisfiú volt, remek étvággyal. Semmi nem utalt arra, hogy a kis testében ismét valami nagyon komoly dolog történik. De sajnos beigazolódott az, amitől a legjobban féltünk. A legrosszabb rémálmunk ismét valósággá vált” – meséli az édesanya.
Elképzelni is rettenetes, milyen lehet szülőként mindezt átélni. A barcelonai kezelés pedig nagyon költséges, ehhez még legalább 350 ezer eurót kell összegyűjteni. Ebben kérjük olvasóink segítségét.
Számlatulajdonos: Renata Kovacs (anya)
IBAN Ron: RO58BTRL01301201G64226XX
IBAN Euro: RO18BTRLEURCRT00G6422602
IBAN HUF: RO78BTRLHUFCRT00G6422601
BTpay: +40742301128
Revtag: @renatakovacs94
