A március 18-i rendezvényen 2024 sportteljesítményeit illetve kiemelkedő sportolóit ünnepelték az Országos Sportügynökség (ANS) szervezésében. Az év sportolója díjat David Popovici úszó, míg az év sportolónője díjat az evezős Simona Radiș vehette át. Az év edzője Adrian Rădulescu (úszás), edzőnője Camelia Voinea (torna), az év paralimpikona pedig a kolozsvári cselgáncsos, Alexandru Bologa lett, a nőknél ebben a kategóriában Camelia Ciripan (asztaliteniszező) a díjazott. A látássérült Bologa – a 2024-es párizsi olimpia aranyérmese – a díj átvételekor köszönőbeszédében kihangsúlyozta: „Mindegyikünknek van valamilyen fogyatékunk, legyen az látható vagy láthatatlan. A legfontosabb, hogy túlszárnyaljuk, legyőzzük saját magunkat. Amikor minden akadályon túllépünk, akkor győztesek vagyunk.”
A tavalyi év hazai sporteseményének a bukaresti birkózó Európa-bajnokságot választották, de különdíjat – A legjobb magánkezdeményezés a sportban – vehetett át a kolozsvári Transylvania Open teniszverseny szervezőinek nevében Patrick Ciorcilă versenyigazgató.
Az év férfi együttese a labdarúgó válogatott, női csapata pedig a Beszterce-Naszódi Glória kézilabda csapata lett. Az egyéni sportágakban az év csapata/egysége a Marian Enache és Andrei Cornea összeállítású evezőspáros lett, míg a nőknél a pálmát a 8+1-es evezősök vitték el.
A sport fiatal reménysége kategóriában Amalia Lică (ritmikus torna) és Vlad Covaliu (vívás) kapta a legtöbb szavazatot, vegyespárosban pedig Teodor Luca Botnaru és Julia Denisa Bidică (sporttáncosok). Az év sportági elnökének az úszószövetség vezetőjét, Camelia Potecet választották.
A kiválósági díjjal jutalmazott szatmárnémeti Gyenes Emánuel motoros arról beszélt, hogy nagyon kellemesen meglepte, amikor megtudta, hogy a jelöltek listáján van, és örvendetesnek tartotta, hogy egyre jobban népszerűsítik Romániában is a motorsportot.
A sportügynökség A sport legendája különdíját átvevő legendás Bölöni László emlékei között keresgélve azt a pillanatot elevenítette fel, amely labdarúgóként számára a legmeghatóbb volt: amikor 1986-ban leszállt a KEK-győztes csapat repülője Otopeni-ben, és a késő éjjeli óra ellenére mintegy 30 ezren várták. „Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy egy egész ország volt ott. Jöttek, mert a győzelem az ő győzelmük is volt. Az ő győzelmük volt, amely visszaadta az elveszett büszkeségüket, az önbecsülésüket, a jogukat a boldogsághoz. Ilyen emberekkel ünnepelni valami fantasztikus érzés volt” – mondta.
