Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetséget bizonyos román médiaorgánumok „hamis, igaztalan, sőt hazug” vádakkal illették, egyrészt az igazságügyi rendszer reformjának támogatása miatt, másrészt a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány meg nem szavazása miatt. Nem nehéz kiszámolni, az indítvány az RMDSZ harminc szavazatával sem ment volna át, de olyan megállapítások is elhangzottak a román médiában, hogy az RMDSZ felelős mindenért, ami Romániában kialakult, elindítottak egy olyan folyamatot, amelynek célja, hogy éket verjen a szövetség és választói közé is – mondta Porcsalmi Bálint, hangsúlyozva, hogy ezekkel a vádaskodásokkal szembe kell szállni, határozott választ kell rájuk adni.
A visszaélések, amelyeket tapasztalunk, azért vannak, mert olyan igazságügyi rendszer épült ki Romániában, hogy aki hatalmon volt, a rosszul megírt törvényeket úgy értelmezte, ahogy megfelelt neki – fejtette ki Korodi Attila. Hangsúlyozta: a rendszer megfelelő működéséhez egyrészt az lenne a fontos, hogy mindenki azt tegye, ami a feladata, tisztán megfogalmazott törvényekre alapozva. A közigazgatási törvénykönyv, a büntető- és büntetőeljárási kódexek módosítása a jogi kiskapuk, a többféle értelmezés lehetőségének kiszorítását célozzák – mondta a képviselő.
Az a tény, hogy hat millió embert engedély nélkül lehallgatnak, hogy a román titkosszolgálat bizonyítottan különféle protokollumokat írt alá az állami intézmények többségével, egyértelműen jelzi: a helyzet ellenőrzése „kicsúszott a civil, a társadalmi kontroll alól, amely a választókon keresztül működik” – fejtette ki a képviselőházi frakcióvezető. Említést tett arról, a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék előző elnöke nyilvánosságra hozta, hogy szeptember elsején nyugdíjaztatását kérte, másnap nem ment be az intézménybe, de még azon a napon ráhamisították a kézjegyét egy SRI-vel kötött paktumra, amelyet az őt követő elnök gond nélkül alkalmazott is.
Az ellenzék által legutóbb benyújtott bizalmatlansági indítvány, és az RMDSZ arra irányuló döntése kapcsán, hogy kivonul a szavazásról, Korodi Attila kifejtette: ebben a politikai helyzetben, amelyben van egy „kibicelő, időnként középszerű, időnként jó döntéseket is hozó kormány” és egy,időnként jó ötletekkel előrukkoló, de esetenként nagyon populista, magyarellenes, és felületes ellenzék, középen állni a legrosszabb: ilyenkor nincs jó megoldás, illetve „kell hagyni őket, hogy oldják meg maguk között a helyzetet.” Az RMDSZ döntéseit a magyar közösség érdekei határozzák meg, amit ebben a helyzetben tehetett, az volt, hogy mindkét féllel közölte meglátásait, álláspontját.
A szövetség parlamenti képviselői azért vonultak ki a bizalmatlansági indítvány megszavazásáról, nem járulva hozzá a kvórum biztosításához, mivel az RMDSZ a PSD-ALDE kormánnyal nem azonosul, ugyanakkor az ellenzék részéről azt tapasztalta, hogy az nem vette komolyan a Dăncilă-kormány leváltását. Bár a bizalmatlansági indítványban megfogalmaztak helytálló kritikákat is, a parlamenti vita minden tárgyilagosságot nélkülözött, az ellenzék pedig nem állt elő sem megfelelő jövőképpel, sem programmal, amellyel az országnak alternatívát kínálhattak volna – magyarázta Korodi Attila. Kelemen Hunor szövetségi elnök a parlamenti vitán pontszerűen elmondta, hol vannak a hibák a kormány- és az ellenzék oldalán egyaránt, és hogy az RMDSZ mindebben nem vesz részt – tette hozzá a politikus.
Korodi Attila arról is beszélt, az ország geopolitikai helyzetéből adódóan megérti, hogy a Romániával partner uniós tagállamok és az Egyesült Államok aggályaikat fejezték ki az igazságügyi rendszer reformját célzó módosítások, valamint a korrupció elleni küzdelem kapcsán. Mindamellett úgy vélte, a partnerállamok hozzáállása akkor lehetne valóban építő jellegű, ha konkrétan, pontokba szedve megfogalmaznák elvárásaikat, nem csak nyilatkozatokat tennének közzé, eszközt adva a belpolitikai csatározáshoz.
Az RMDSZ nem a PSD függeléke vagy csatlósa, a parlamenti együttműködés törvényekről szól, nem pedig a kormányzásról – ezt alátámasztja az is, hogy a szövetség például támogatta a szállításügyi miniszter menesztésére irányuló egyszerű indítványt. Bizonyos, a kormány által kezdeményezett jogszabályokat nem támogat az RMDSZ, de vannak törvénytervezetek – például a közigazgatási kódex –, amelyekbe az RMDSZ javaslatai is belefoglaltattak hosszadalmas munka nyomán – magyarázta Cseke Attila szenátusi frakcióvezető a panelbeszélgetésen.
Beszámolt arról, hogy a törvénykönyv 18 hatályos törvény rendelkezéseit foglalja össze, és egy olyan közigazgatási jogrendszert teremt, amely csökkenti a Bukarestből kinevezett tisztségviselők hatáskörét, decentralizál, és a kisebbségi nyelvi jogoknak is törvényi alapot biztosít: ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot, utcák, parkok, terek neveit is magyarul feliratozzák, az érintettek magyar formanyomtatványokat tölthetnek ki, magyarul fordulhatnak a prefektushoz is. Ahol nincs meg a húsz százalékos lakossági arány, az önkormányzat dönthet arról, hány nyelven feliratoz, vagy helyez ki névtáblákat. A frakcióvezető említést tett az aranyosgyéresi esetről, ahol ugyan nincs húsz százaléknyi magyarság, de a helyi tanács határozata értelmében kihelyezték volna a kétnyelvű helységnévtáblát a város bejáratához, de azt bírósági ítélettel eltávolították, azzal érvelve, hogy ez az eljárás törvényileg nincs szabályozva.
Fotó: RMDSZ
