A találkozó kiállításmegnyitóval indult, hiszen minden résztvevő hozott magával olyan tárgyakat, amely által a többi résztvevő betekintést nyerhetett az általa használt technikákba, motívumvilágba.
Másnap délelőtt Filep Bíborka széki népdalokat énekelt, ezzel indult a konferencia. Egri Hajnal házigazdaként a Téka Alapítvány tevékenységeit ismertette, majd Filep Erzsébet köszöntötte a résztvevőket. A délelőtt folyamán intézmények, mesteremberek mutatták be munkájukat, amelyek által a hagyományok, a hagyományos mesterségek átadását megvalósítják. László Eszter, a Hagyományok Háza erdélyi munkatársa a 2017-ben létrejött hálózatot népszerűsítette, amelynek fő célja ugyanez: a néphagyományok tolmácsolása a fiatal nemzedék felé. Könczey Emőke a kolozsvári Forgó kézművesházat képviselte, amelynek fő tevékenységei a kerámia köré épülnek. Balázs-Bécsi Gyöngyi a válaszúti Kallós Alapítvány gyerekprogramjait mutatta be, s azt, hogy a szórványkollégiumban tanuló gyerekek nevelésében mekkora szerepe van a népi hagyományoknak. Egyes gyerekek csak a nyári táborokban találkoznak a népművészettel, ezért különleges a családos tábor is, ahol az egész család együtt tanulhat valamilyen népi mesterséget.
Székely Lajos a Bandi Dezső Kulturális Egyesületet képviselte, jómaga fafaragó, tanár, gyereknek tanít fafaragást, de táborokat is szerveznek gyerekek számára, amelyben szobrokat faragnak a falu – Csíkszentiván – számára. Bemutatkozott Vargyasi Melinda, Székely Melinda és Sallai Zsuzsa is, akik népi motívumos ruhák készítői, míg Molnár Attila az Erdélyi Kézmíves Céhet ismertette, Nezezon Enikő pedig az Aranykapu Kulturális Egyesületet, amelynek keretében játszóházat vezetnek, népi mesterségeket tanítanak. A sepsiszentgyörgyi Benkő Éva a közismert Guzsalyas Alapítvány munkatársa, ők is különleges módon ápolják és adják tovább népi hagyományainkat, értékeinket. Az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete nevében Tifán Irénke elnök, egyben iskolaigazgató beszélt; nekik élő néphagyományunk van, amely része a mindennapjainknak, az oktatásnak. Ő idézte Ancsel Évát is: „ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt”.
Dénesi Ildikó marosvásárhelyi mézeskalácskészítő mindennapjaiba is bekukkanthattak a résztvevők, majd érdekes előadást tartott Both Zsuzsa és Szabó Kinga, akik a kolozsvári Jeles NapTár 10 évét tudhatják maguk mögött; ők azt vallják, hogy kicsi kortól kell a gyerekekbe nevelni a néphagyományaink szeretetét, ismeretét.
Az előadásokat közös beszélgetés követte, amelynek végén a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a népművészet egy közös nyelv, létforma, amit beszélni kell a gyerekekkel – mondókázva, dalolva, táncolva, mesterkedve –, mert csak így élnek tovább a hagyományaink.
A szakmai program mellett a résztvevők megtekinthették a válaszúti Kallós Alapítvány néprajzi gyűjteményét, Rózsa Sándor sírját illetve élőzenés borkóstolón is részt vehettek. A mindenki számára hasznos hétvége szervezője a Szamosújvári Népművészek Egyesülete és a Tóvidék Közösségi Egyesületvolt, partner pedig a Téka Alapítvány. A rendezvény anyagi támogatását a Tóvidék Egyesületen keresztül a Csoóri Sándor Alap biztosította.
