Bivalytejben kaphatjuk vissza az eldobott mérget
A cég ugyanakkor ismertette az általa vett vízminták vizsgálatának eredményeit, és megsürgette a dolgot: párszáz méterre bivalyok isznak a léből, a méreg a tejbe kerülhet. A Kis-Szamosba került szennyezéssel pedig már nincs mit kezdeni…
A pataréti sáros talajon, a feketés „víztározó” szomszédságában kamionnagyságú, magyar rendszámú, kerekeken álló különleges konténerszerűség állta tegnap délután a kíváncsi pillantásokat: Adrian Dobre, a Process Engineering Kft. főigazgatója tudatta a sajtóval, hogy ez csak egy, a magyarországi érdekeltségüktől kölcsönzött, fordított ozmózisos technológiával működő „demo” víztisztító központ, amelyet csak azért hoztak ide, hogy bemutassák, hogyan is történne a csurgalékkal összekeveredett víz tisztítása. Az igazi megoldást egy ennél ötször nagyobb, napi 165 köbméter kapacitású változat fogja jelenteni, amely október 25. óta bevetésre készen várakozik Hamburgban. Ideszállítása illetve a felállításához szükséges civil építkezési munkálatok elvégzése után (alap öntése, teraszozás, bekötések) öt nap alatt beüzemelhető, e munkálatok viszont további akár 30 napot vehetnek igénybe. Ezek megkezdéséhez azt várják, hogy megkapják a rendelkezést az önkormányzattól a munka megkezdésére, amely azonban jelenleg azért nem lehetséges, mert nincs meg az érintett négy telek használhatóságának az engedélye. Ehhez egyébként nem kell kisajátítani a telkeket, lehet bérelni is azokat, vagy más variánsok is szóba jöhetnek.
A fordított ozmózis egy olyan fizikai-kémiai folyamat, amely során a fordított ozmózisos membrán elválasztja a káros anyagokat a vízből, és visszatartja azokat. Ennek a technológiának az előnye, hogy rugalmas, vagyis bármilyen mennyiségű vagy minőségű legyen a csurgalék, az eredmény nagyon tiszta víz lesz, miközben a központtal és annak üzemeltetésével járó befektetés igen kicsi, szükség esetén pedig bármikor további tisztítóállomás is beüzemelhető.
A berendezés szállítója a csurgalék harmincöt paraméterét ellenőrizte, és többjüknél a megengedett szennyezettség akár tízszeresét vagy ennél is többszörösét konstatálták. Például olyan nehézfémeket (bárium, cink, ólom, réz stb.) találtak, amelyeknek nincs keresnivalójuk a háztartási hulladékban, ami azt bizonyítja, hogy a szeméttelep – negyven éves működése alatt – teljesen ellenőrizetlenül gyarapodott: nem kizárt, hogy oda nem csak háztartási, hanem ipari hulladékot is szállítottak, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy veszélyes hulladékok is vannak a nagyjából már betakart szeméthegyben. Az például a cég birtokába jutott legutóbbi adatok szerint bizonyos, hogy a szeméttelepre szállítottak iszapot a kolozsvári szennyvíztisztítóból is.
„Képzeljék el, hogy a völgyben alább kialakult kisebb tóban bivalyok dagonyáznak, a tejüket pedig emberek fogyasztják el” – mondta a főigazgató, aki reméli, hogy a Kolozs Megyei Tanáccsal megkötött, és október 16-án megkapott munkaszerződés mihamarabb életbe léphet. A megtisztítandó teljes csurgalék mennyiségét 30–50 ezer köbméterre becsülik, de senki sem tudhatja az igazi értéket, ehhez napi további 100-200 litert kell hozzátenni, ami a szeméttelepből a patakba ömlik.
A Szamos Vízművek Rt. elemzése szerint november 8-án a Pataréten néhány kiemelkedő szennyezettségi adatot mértek (zárójelben a megengedett mérték, mg/l): foszfor 6,18 (5), réz 1,673 (0,2), ólom 0,622 (0,2), vas 12,21 (5,0), króm 2,209 (1,5), szulfátok 1186 (600), ammónia 1406 (30) stb.
A bemutatón jelen volt a megyei önkormányzat alelnöke, Marius Mînzat is, aki bejelentette: a négy telek örökös-tulajdonosával már megszületett a megegyezés, csupán a bürokrácia követelményeinek kell még eleget tenni. Reméli, hogy a jövő héten, még a tél beállta előtt kiadhatják az utasítást a víztísztító-állomás felállításához és üzemeltetéséhez. Hozzátette: a megyei tanács régóta kérte a prefektúrát, hogy hirdessen ki sürgősségi állapotot a pataréti ügyben, mert akkor gyorsabban lehetett volna intézkedni, azonnal, a telkek tulajdonosainak engedélye nélkül ki lehetett volna adni a rendeletet a munkálatok elkezdésére, de mindez nem történt meg.
A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, Grigore Crăciun a helyszínen megállapította: az általa vezetett intézmény szempontjából most a lehető legjobb megoldás körvonalazódik.
