Hatszáz főt bevonó telefonos közvélemény-kutatást végzett március 22-e és április 6-a között az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Akciószociológiai Munkacsoport. A közvélemény-kutatás eredményeit Kiss Tamás és Csata István szociológus, illetve Toró Tibor és Székely István Gergő politológus hétfő délelőtt mutatta be. 

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom nemrég alakult szakmai és civil tömörülés. Tagjai Erdély-szerte élő, a közösségért tenni akaró emberek. Céljuk a társadalmi igazságosság különböző dimenzióinak problematizálása az erdélyi közéletben.

– Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom kisebbségi intézményeink demokratikus működését kívánja erősíteni a kisebbségi és emberi jogvédelem terén. Az Akciószociológiai Munkacsoport a társadalmi igazságosság iránt elkötelezett társadalomkutatókból áll, célja az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi problémák feltérképezése, szakmailag megalapozott nyilvános tárgyalása, marginális társadalmi rétegek emancipációja, az aktuális közéleti kérdésekről folyamatos és nyilvános közvélemény-kutatások és attitűdvizsgálatok elvégzése – mutatta be Kiss Tamás az intézményeket.

Elmondta: a mostani felmérés egyaránt vonatkozott az erdélyi magyarság geopolitikai percepcióira, társadalmi intoleranciára, tudományellenességre, intézmények iránti bizalomra, autoriter politikai elképzelések támogatására, Călin Georgescu államfőválasztásból történő kizárásának megítélésére, a politikai szereplők iránti bizalomra, és nem utolsósorban a május 4-ei államfőválasztáson való részvételre, a politikai opciókra. Volt összehasonlítási alap, a felmérésben részt vevő szakemberek 2019–2024 között is végeztek hasonló közvélemény-kutatásokat.

Trump hozza el a békét…

– Ami az erdélyi magyarok geopolitikai percepcióit illeti, 2022-ben 2024-ben és 2025-ben végeztünk hasonló felméréseket. Az erdélyi magyarok többsége szerint az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbantásában Ukrajna és a nyugati országok a felelősek, a Kijevnek megígért NATO-tagsággal provokálták az oroszokat. A megkérdezettek 52 százaléka szerint a háború lezárását Donald Trump fogja elősegíteni, 34 százalék úgy véli, Vladimir Putyin. Növekedett azok aránya, akik nem vagy inkább nem látnák Ukrajnát az Európai Unió tagjaként (72 százalék), ugyanakkor enyhén visszaesett (62 százalékra) azok aránya, akik megvonnák Ukrajna katonai támogatását.

A Nyugattal szembeni kritikus és az oroszokkal szembeni megengedő attitűd mellett azonban növekedett azok aránya is, akik félnek Oroszország további, Ukrajnát meghaladó terjeszkedésétől – közölte Kiss Tamás szociológus.

Intoleránsabbak vagyunk a románoknál

2025-ben jelentősen növekedett az erdélyi magyarok körében a romákkal, melegekkel, bevándorlókkal és ukrajnai menekültekkel szembeni intolerancia: 70 százalékuk nem szeretne homoszexuálist, 66 százalékuk bevándorlót, 60 százalékuk romát, 53 százalékuk ukrán bevándorlót szomszédjának. Ezek az értékek magasabbak, mint a romániai és a magyarországi arányok. Mindez a rasszizmus növekedéséhez vezet az erdélyi magyar közéletben – véli Kiss Tamás.

– A romákkal szembeni intolerancia városon és falun, Székelyföldön és más régiókban, az idősek és a fiatalok körében egyforma. A homoszexualitás rétegfüggő: főleg a vidéken élőkre vagy idősebbekre, illetve alapfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző – magyarázta a szociológus. 

Ami az erdélyi magyaroknak a tudományellenességét vagy az ezzel kapcsolatos szkepticizmusát illeti, megfigyelhető ez a fajta diskurzus az erdélyi magyarok körében, de visszafogottabban, mint a román társadalom vonatkozásában. 2021-ben az erdélyi magyarok 50 százaléka vélte azt, hogy a koronavírus-járványt szándékosan robbantották ki, 2025-ben a megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott így. 

Az erdélyi magyarok közel 70 százaléka bízik az önkormányzatokban és az RMDSZ-ben. Csökkent a médiába vetett bizalom – a felmérésben nem részletezték, hogy írott médiáról vagy rádió- és tévéadókról, internetes portálokról van-e szó. 

Nőtt ugyanakkor a kormányba, az EU-ba és a NATO-ba vetett bizalom is az elmúlt évi eredményekhez képest. Az Európai Unióban az erdélyi magyarok 35 százaléka bízik, ami különben alacsony értéknek számít európai viszonylatban. Idén nem tüntették fel, hogy Romániában általában mekkora az EU bizalmi indexe, tavaly ez az érték 49 százalék volt, az erdélyi magyarok körében pedig 26 százalék. A NATO-ba vetett bizalma az erdélyi magyarok esetében tavaly óta 33 százalékról 43 százalékra ugrott. 

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az interjúalanyok többsége a nem demokratikus hatalomgyakorlási formák híve. Az erdélyi magyarok 77 százaléka szerint jobb lenne, ha szakértők hoznák a döntéseket és 68 százalék szerint jót tenne egy erőskezű vezető, akinek nem kell a parlamenttel és választásokkal bajlódnia.

Helyeslik az erdélyi magyarok Georgescu letiltását

– Az erdélyi magyarok 56 százaléka szerint ugyanakkor helyes döntés volt megsemmisíteni a tavalyi államfőválasztás első fordulójának eredményét. 61 százalék szerint az is helyes döntés volt, hogy Călin Georgescu nem jelöltethette magát az idei, májusi államfőválasztáson – értékelte Székely István Gergő politológus.

Ami a politikai szereplőkbe vetett bizalmat illeti, két olyan politikus van, aki az erdélyi magyarok többségének bizalmát élvezi: Kelemen Hunor (70 százalék felett) és Donald Trump (53 százalék). Kelemen Hunorban főleg a szórványban élő idősebbek és alapfokú végzettségűek bíznak. 

– 2013-hoz képest 2025-re jelentősen javult az erdélyi magyaroknak a Crin Antonescuba vetett bizalma, ez azt jelenti, hogy az RMDSZ kommunikációjának már van hatása. Az erdélyi magyarok kétharmada biztos elmenne szavazni és Antonescura adja a voksát, ez közel 280 ezer szavazatot jelenthet – mondta Székely István Gergő.