A cselekvési terv alapjául szolgáló átfogó tanulmány következtetéseit pénteken mutatták be a Brassói Transilvania Egyetemen, Diana Buzoianu környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter jelenlétében.
A projekt keretében elvégezték a barnamedve-populáció genetikai becslését, amely a világ eddigi legátfogóbb, e fajra irányuló ilyen típusú vizsgálatának számít. Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 ezer genetikai minta elemzéséből a szakemberek arra következtettek, hogy a romániai medvepopuláció „konzervatív becslés” szerint is 10 600 és 12 800 közöttire tehető.
A tanulmány továbbá magas genetikai diverzitást jelez, amely alapvető a faj hosszú távú megőrzéséhez, ugyanakkor kockázatokra is felhívja a figyelmet, például az élőhelyek feldarabolódására és az ökológiai folyosókra nehezedő nyomásra.
„A projekt alapvető szemléletváltást jelent a romániai barnamedve-állomány kezelésében, mivel első ízben biztosít tudományos alapot mind a faj genetikai monitorozásához, mind pedig az országos szintű kezelési zónák kijelöléséhez. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy reaktív döntések helyett adatvezérelt, a terepi valósághoz igazított közpolitikákat alkalmazzunk” – áll a minisztérium tájékoztatásában.
A projekt a különböző veszélyeztetettségi szinteknek megfelelő differenciált intézkedéseket irányoz elő. A zónarendszer négy kategóriára osztja az ország területét: kulcsfontosságú természetvédelmi zónák, konfliktuskezelési (kockázati) zónák, fenntartható kezelési zónák és peremterületek. A besorolásnál figyelembe vették a genetikai adatokat, az élőhelyek eloszlását, a mezőgazdasági és turisztikai területeket, a 112-es segélyhívások adatait, valamint a medvék által okozott károk előzményeit.
A projekt konkrét intézkedéseket is tartalmaz az ember-medve konfliktusok megelőzésére, több mint 1100 elektromos védelmi rendszer telepítésével háziállatok, mezőgazdasági kultúrák és anyagi javak védelmére.
„A független megfigyelések azt mutatják, hogy ezek a rendszerek jelentősen csökkentik a támadás kockázatát, ha megfelelően karbantartják őket, és a hatóságok fontolóra veszik a megelőző intézkedésekhez nyújtott finanszírozás kiterjesztését a kockázatos területeken” – közölte a román környezetvédelmi minisztérium.
A továbbiakban konzultációs folyamat kezdődik: a szakintézmények, helyi közösségek, környezetvédelmi szervezetek és szakértők bevonásával, ezt követően után ültetik át a következtetéseket a közpolitikákba és jogszabályokba – ígérte a szaktárca.
