- A népszámlálás végleges eredményei alapján, mi a helyzet Fehér megyében általában: hol csökkent számottevően a magyarság aránya? Mi a helyzet Nagyenyeden? Mi a tapasztalat, észrevétel a szórványmagyarság számának csökkenését kiváltó okokról?
- Fehér megyében a 2012-es népszámlálási számítások szerint 14.849 magyar élt, ami az összlakosság (342.376 lakos) 4,33 százaléka – ezt azért fontos kiemelni, mert a 2021-es népszámlálási adatok szerint pedig 11.494 magyar él Fehér megyében, és lévén, hogy az összlakosság is lecsökkent 268.753-ra, akkor ehhez viszonyítva 4,27 százalék a magyar lakosság arány. Tehát azt láthatjuk, hogy ez 0,06 százalékos csökkenés, ami arányaiban nem tűnik nagyon soknak. Sőt, arra is tekintettel kell lenni, hogy a mostani népszámlálás során az össze nem írt lakosság száma megduplázódott: 2012-ben 20.416 megszámolatlan személyt tartottak nyilván, ami 5,96 százaléka volt az összlakosságnak, míg 2021-ben ezek száma 31.780-ra nőtt, és az összlakosság 11,82 százalékát teszi ki – ha pedig arra gondolunk, csak arányosan mennyi lehet ezek között a magyar nemzetiségű, akkor meglehet, még kevesebb a magyar lakosságcsökkenés. Persze, a számokat nézve azt látjuk, hogy elveszítettünk több mint háromezer embert, de a többségi lakossághoz arányosítva mégsem lehet okunk panaszra vagy túlzott elkeseredésre, mert nem csökkent nagyobb mértékben a magyar lakosság száma, mint a románoké.
A magyar lakosságcsökkenés okai aránylag egyszerűen magyarázhatók: 2012-től nagyon sokan elmentek külföldre dolgozni, illetve Fehér megyében sokan falvakon élnek, ahol a lakosság elöregedett, elhalálozott, egyszerűen eltűnnek az emberek, és ezzel a fajta népességcsökkenéssel, ami országos, sőt európai szintű jelenség, mi sem tudunk mit kezdeni. Ellenben azt mindenképpen jónak tartom, hogy a többségi lakossághoz képest nem apadt jobban a magyar lakosság,
Számbelileg a legtöbb magyar Nagyenyeden él, de különböző településeken megfigyeltünk egy-két érdekes jelenséget. Balázsfalva város nagy többségben román lakosú, ide tartozik Magyarpéterfalva, ahol nagy a magyar lakosság aránya, és Tűr, ahol szintén laknak magyarok. Kis növekedés a szintén román többségű Lőrincrévén is volt, itt 164 magyar lakott 2012-ben, most 171 magyart számoltak, ami 4 százalékos növekedés. Százalékarányosan tekintve szintén látványos a növekedés Abrudvárosban, ahol 2021-ben 70 százalék volt a növekedés: a 2012-es évi 29-ről most 50-re nőtt a magyar lakosság száma.
Magyarlapádon minimális, 0,08 százalék csökkenést regisztráltak, Magyarlapád és Magyarbece szinte teljesen magyar lakosságú, de ide tartozik Bagó, ahol nagyon kevés magyar él, és Fugad, ott pedig már egyáltalán nem élnek magyarok. A többi településen csökkent a magyarok létszáma, a legnagyobb mértékben Nagymedvésen, amely egy nagyon kis település a Maros megyei határon: itt 55 százalékos a csökkenés, a korábbi 332 lakos helyett most 151 magyart számoltak. Ez a tipikus, nagyon kiöregedő magyar falu, ahonnan a fiatalok elmentek és nem telepedtek vissza. Gyulafehérváron is nagy arányú, 33 százalék volt a csökkenés, és 30 százalék Tövisen – ebből az Enyed melletti kisvárosból is elköltöztek az emberek. További több olyan település van még, ahol 30-10 százalék között volt a magyar lakosságcsökkenés aránya, Nagyenyeden például 11 százalékkal csökkent. Mindennek olyan okai is voltak, hogy például 2012-ben beszámítottak olyanokat is, akik már nem laktak az adott településen, külföldön vagy egy közeli nagyvárosban dolgoztak, és többet nem költöztek vissza. Sikerült ott érvényesülniük.
Az adatok alapján elmondható, hogy Fehér megyében a legtöbb magyar ember Nagyenyeden él, 2766, ezt követi Magyarlapád 1052 lakossal, Torockó 881 magyarral – Torockót szintén tiszta magyar településnek tekintjük, az összlakossága 1015. Itt is gyakori, hogy a fiatalok elmennek a településről, mert Kolozsvár, Nagyenyed, Torda közel vannak, s kecsegtetőbb lehetőségeket biztosítana, még akkor is, ha úgy gondoljuk, a turizmus virágzik Torockón és környékén. Ezeket követik a többi kisebb települések, ahol már 800 alatt van a magyarság száma. Százalékarányosan tehát nem alakultak nagyon rosszul a számok, de sajnos veszítettünk embereket mi is.
- Befolyásolta-e a lakosságszám változás a magyar intézmények működését?
- Magyar intézményeink ott vannak, ahol több magyar él, tehát egyetlen intézménynek sem volt ebből gondja, vagy nem emiatt történtek változások. Fehér megyében ebben a tanévben két magyar osztályt vesztettünk ugyan, de évek óta gondok voltak, tehát inkább logisztikai, stratégiai megoldásból szüntettük meg, és nem azért, mert kevesebb volt a gyerek, mint egy évvel korábban. Torockón és Torockószentgyörgyön is működött elemi iskola, de nagyon alacsony gyereklétszámmal, ezért tavaly ősztől a torockószentgyörgyi osztály felköltözött Torockóra, és egy tanítói állással kevesebb lett. A másik osztály Magyarpéterfalván szűnt meg, és eggyel kevesebb tanítói állás maradt – tehát nem szűntek meg mint intézmény, csak egy-egy osztály. Nagyenyeden ugyanaz a helyzet, mint eddig, gondolok itt főleg a Bethlen Gábor Kollégiumra: sikerült minden eddigi osztályt megtartani, sőt, jó hír, hogy míg 7-8 éve nem indult két párhuzamos ötödik osztály, a 2023-as tanévben sikerült két 5. osztályt indítani.
Ami a lakossági hangulatot illeti a településeken, Lőrincz Helga szerint se a jajveszékelés, se az örvendezés nem jellemző, inkább egy nemtörődömséget érzékel. Mindenek ellenére, természetesen mindenki folytatja a munkáját, végzi a dolgát és tesz azért, hogy jobb legyen az elkövetkező tíz évben – jegyezte meg az alpolgármester.
- Nagyon elvonzza a fiatalokat Kolozsvár közelsége, kevés értelmiségi fiatal tér vissza Kolozsvárról Nagyenyedre, hiszen 70 kilométerre van autópályán… Ellenben most mégis észleltünk egy visszaköltözési tendenciát, éppenséggel annak köszönhetően, hogy autópályán gyorsabb a közlekedés, a távolságok már nem jelentenek akadályt. A koronavírus járvány idején is költöztek már vissza, és nemrég egy fiatal házaspár húsz év után hazajött, hiszen például gyereknevelés szempontjából jóval előnyösebb egy csendes, békés kisváros, a Bethlen-kollégiumnak köszönhetően pedig minőségi oktatásra is lehetőség van – magyarázta Lőrincz Helga.
- Bármely település fejlődéséhez jó infrastruktúrára van szükség, gyakran hivatkozunk az autópályák kiépítésének a szükségességére. Nagyenyed esetében például érződik-e már valami plusz, gazdasági szempontból, hogy autópályán lehet megközelíteni a várost?
- Kicsit távolról kell indulni a témában. Világszinten érzékelhető egy gazdasági lelassulás, nem igazán kedvező időszak ez a mostani arra, hogy jönnének cégek s befektetnének. Nagyenyedről el tudom mondani, hogy amióta az autópálya kiépült, és Kolozsvár irányából is meg lehet jól közelíteni, illetve innen Nagyszeben irányába vagy akár Budapestre is el lehet menni pályán, kis kivétellel, érzékelhető egy gazdasági fellendülésnek nevezhető odafigyelés… Pozitív példaként említeném, hogy a Deltamed cég Kolozsvárról átköltözik Enyedre, nekik könnyebb idejönni, semmint elérni Kolozsvár másik kijáratáig, emiatt itt bővítik a vállalkozásukat. Másik pozitív példa a DP World arab multinacionális logisztikai vállalat, amelyik a konstancai kikötőben a legnagyobb lerakatokkal rendelkezik, s most Décse bejáratánál épít egy óriási lerakatot, amit szárazföldi kikötőnek is neveznek, azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencéből, illetve Európának ebből a részéből összegyűjtse az árut, és direkt vasúti összeköttetéssel levigye a kikötőbe, s onnan a Fekete-tengerről szállítsa a világ többi részére. Tavasszal indul be ez a vállalkozás. Gyulafehérváron pedig tavaly nyár végén egy nagy bevásárlóközpont nyitott meg. Ezek arra vallanak, hogy még mindig érdemes befektetni ebben környezetben. Munkahelyek tehát vannak, szükség lenne több munkaerőre is, hiszen egyre gyakrabban látunk az utcán külföldi vendégmunkásokat, akár távolkeletieket, akik építkezésben, turizmusban is munkát vállalnak. Továbbá jól épül a mi Transzalpina utunk, idén már ezen a hegyi úton lehet átmenni Nagyenyedről Abrudbányára, ami egy másik óriási turisztikai lehetőséget biztosít a környéknek. Reméljük, Enyeden megnyitnak hamarosan a Bethlen utcában is a szálláshelyek, vendéglátóhelyek, és akkor igazi turisztikai központ lehet a város, ahonnan akár Kolozsvár, akár Gyulafehérvár vagy a Torockói-hegység irányába nyíló gyönyörű kapuja lehetne a mi városunk. Lehetőségek tehát vannak még bőven Fehér megyében, külön kiemelném a csombordi gazdákat, akik szőlészettel, gyümölcsfákkal, rózsatermesztéssel foglalkoznak, és egyre sikeresebbek, népszerűbbek.
- Jelenleg milyen terveken, programokon, pályázatokon dolgoznak?
- A nagyenyedi városházán elsősorban szeretnénk a régi pályázatokat befejezni, megtörténhet, hogy párat át kell ütemezni a bürokratikus ügyintézések miatt. Jócskán sikerült az országos helyreállítási alapból, az úgynevezett PNRR-ből is finanszírozáshoz jutni, vannak már nyertes pályázataink, továbbá a Saligny-program révén sok utat tudtunk feljavítani, ami azért is rendkívül fontos, mert jó infrastruktúra nélkül semmi nem működik megfelelően. Lassan minden iskolánkat sikerül felújítani, most pedig próbálunk finanszírozáshoz jutni egy multikulturális központ megépítésére, ami nem annyira Fehér megyei, hanem erdélyi érdekeltségű lesz. Rövidesen kezdődik az uszodának és a bölcsődének az építése, és elkezdjük a kórház teljes felújítását, hőszigetelését. Aláírtuk a szerződést, amelynek alapján szinte száz hektáron napelemeket telepítenek az Enyedhez tartozó Enyedszentkirályon egy legelőn… Rengeteg munka, rengeteg projekt, és örvendünk, hogy dolgozhatunk.
Lőrincz Helga a kormány megszorító intézkedései közül többet is meggondolatlannak tart, például szerinte fejetlenség az állami intézmények üres állásainak a megszüntetése. A polgármesteri hivatalban is komoly nehézségeik adódtak alkalmazni személyzetet olyan munkakörökbe, ahonnan valaki nyugdíjba ment, lebetegedett. Szerinte ilyen esetekben előzőleg egyeztetni kellene az intézményekkel, nem önkényes intézkedéseket hozni. A város kulturális központját, amely külön jogi személyként működött, kénytelenek voltak visszavenni a helyi tanács hatáskörébe, hogy megmentsék a felszámolástól, amely fennállt volna a megszorító kormányintézkedések miatt.
Az alpolgármester a tervezett multikulturális központról elmondta: a város egykori kultúrházának a teteje még 2015-ben beomlott, az épület a második világháború előtt a magyar polgári körnek volt a helyszíne, majd a város tulajdonába került, egy színpaddal és egy nagyobb teremmel rendelkezett, de távolról sem volt egy város kulturális igényeit kielégítő hely. Már akkor elkezdtek gondolkodni egy új és sokkal nagyobb épületen, amely parkolási lehetőséggel is rendelkezzen, szabadtéri előadásokat lehessen ott tartani, a városi könyvtárnak, de turisztikai irodának is helyet biztosítson. A három szintes nagy épület rendelkezne színházteremmel, mozival, kis és nagy konferenciateremmel, szabadtéri terasszal is. A tervet már elkészítették, és mihelyt a megyei vezetés is rábólint, folytatódhat a hivatalos eljárás, elkezdődhet a közbeszerzés, majd az építkezés.
- Idén úgymond szuper választási év lesz. Kezdtek-e már ezzel foglalkozni? Van-e már valamilyen elképzelés, stratégia arra, hogy minél jobban mozgósítsák a lakosságot a részvételre?
- Persze, hogy foglalkozunk, már borsozik a hátunk… Minden bizonnyal nem is négy, hanem öt választásra készülhetünk, az államelnöki biztosan kétfordulós lesz. Mondhatni egész évben kampányban leszünk, vagy éppen kampánycsendben, de egyfolytában valamelyik választásra készülhetünk. Próbálunk nagyon sokat kijárni a településekre, csapatainkat összezárni, mindenkit arra biztatni, hogy már készülni kell, kicsit jobban odafigyelni. Igyekszünk mindenhol sok kulturális eseményt szervezni, hiszen azzal az embereknek adni tudunk valamit, s egyúttal ilyen alkalmakkor találkozni is lehet velük, és elmagyarázhatjuk az embereknek, miért fontos, hogy ott legyünk a települések vezetésében. Úgy vélem, és főleg azokra a Fehér megyei településekre gondolok, ahol magyar polgármesterek s alpolgármesterek vannak, hogy az ott élő magyar embereknek nem kell elmagyarázni, miért fontos, ha magyar a polgármester vagy az alpolgármester. Ha talpraesett magyar politikusaink vannak, mindig meg tudtuk értetni az emberekkel annak a fontosságát, hogy jelen kell lennünk a döntéshozatalban, mert akkor a településeknek, a magyar közösségünknek segíteni tudunk. Ezt szeretnénk folytatni.
