Generációs különbségek a munkahelyen
A generációk vizsgálatának kiinduló- pontja a valamely csoporthoz tartozók születési éve, tehát egy adott időszakhoz tartozás, amely magával hordoz különböző, a generáció tagjai számára közös történelmi, kulturális eseményeket. Ezek a közös események, történések, trendek határozzák meg vagy befolyásolják az adott generáció gondolkodásmódját, életvitelét, viselkedését, értékeit. Hiába megy át mindenki ugyanazokon az életszakaszokon – gyerekkor, kamaszkor, fiatal felnőttkor és így tovább –, egy adott korban születettek jellemzőit, identitását a fiatal korban átélt közösségi élmények erősebben, mélyrehatóbban megszabják. Így például azok életét, akik az 50-es években születtek a gazdasági fejlődés, hidegháború befolyásolja nagy mértékben, míg a 2000-es évek után napvilágott látott gyerekek számára a technológia hasonló definiáló tényező. Ebből következik, hogy a különböző korosztályok munkához való viszonya, munkahelyi viselkedése, illetve a munkavégzési módszere is sok mindenben különbözik. A generációs különbségek munkahelyi konfliktushoz vezethetnek, a különböző nézőpontok, munkavégzési módszerek akadályozhatják annak gördülékenységét, ám számos lehetőséget is rejthetnek magukban.
Három generáció, három típus
Jelenleg a munkaerőpiacon három generáció tagjai képviseltetik magukat (baby boomerek, X és Y generációk), mindegyik saját értékrenddel és motivációval, ehhez csatlakozik lassan még egy nemzedék, a Z generáció: ennek tagjainak gondolkodás- és viselkedésmódja szintén más élettapasztalatokon alapszik, így várhatóan ezt az új, egyedi értékrendet a munkahelyekre is magukkal viszik. A különböző generációk munkaetikája nagymértékben eltér: míg a baby boomerek (1946–1964 között születtek) szorgalmasak, hűségesek, alázatosan végzik minőségi munkájukat, és akár egyetlen munkahelyen leélték életüket, addig az X generáció tagjai (1965–1980), a baby boomerek gyermekei, akik a gazdasági válságban nőttek fel, így átélték a munkahelyek bizonytalanná válását is, úgy vélik, szorgalommal lehetnek csak sikeresek. Ezzel szemben az Y generáció tagjai (1981–1994) a technikai fejlődés gyermekei, számukra a siker, gazdagság és karrier a legfontosabb, ennek elérése érdekében szívesen dolgoznak külföldön, vagy gyakran váltanak munkahelyet. A generációk közötti különbségek megmutatkoznak a kommunikációban, műszaki felszerelés használatában, munkavégzési módszerekben, munkahelyen eltöltött óraszámban és így tovább. Ehhez a három generációhoz csatlakoznak a legfiatalabbak, a Z generáció tagjai.
Milyen is a Z generáció?
A Z generáció, vagy más néven dotcom, Facebook generáció, Gen C (connected generation, összekötött, kapcsolatban álló generáció) tagjai 1996 és 2010 között születtek, és ahogy a generáció nevei is sugallják: ők az első olyan nemzedékhez tartozók, akik beleszülettek a technikai újításokba, és nem kell tanulniuk, hogyan kell alkalmazkodni és használni azt, mint az előző generációk tagjainak. Az előző nemzedékeket a digitális bevándorló fogalmá- val szokták leírni, míg a Z generáció tagjai a digitális bennszülöttek, sajátjuknak érzik ezt a világot, és segítség, tanulás nélkül eligazodnak az interneten, kütyük, applikációk között. Ez az első generáció, amely számára természetes, hogy a technológia mindenhol jelen van, hiszen egy na pot sem töltöttek el digitális technológia, internet, telefonok, kütyük nékül. A technológia életük részévé vált, és akár napi 6–7 órát is eltöltenek médiafogyasztással, ám nem hagyományos médiát, hanem az internetes tartalmakat preferálják. Szabadidős tevékenységeik közé beívódott a neten való szörfölés, a közösségi médiahasználat: órákat töltenek YouTube videók nézésével, honlapok görgetésével. Connected generation: hisz nem csak az offline térben élik életüket, hanem folyamatosan jelen vannak online is: a Z generációs fiatal először lefényképezi az ebédjét, feltölti az Instagramra, csak ezt követően fog neki annak elfogyasztásához. Az online tér íratlan szabályainak nehéz megfelelni, így jellemző a közösség tagjaira a frusztráció is. A generáció állandó impulzusoknak van kitéve, tagjainak egyik fő ismérve, hogy egyszerre több mindent csinálnak, egyidőben görgetik az Instagramot, chatelnek, zenét hallgatnak, emiatt rendkívül magas az ingerküszöbük, néhány pillanat alatt döntik el, hogy egy információ érdekes számukra avagy sem, így nehéz a figyelmüket megragadni és fenntartani.
A globális generáció
A különböző generációk jellemzőit a megélt kohorszélmények határozzák meg, amelyek alapján szemléletmódjuk formálódik, kialakul. A Z generáció meghatározó kohorszélménye a krízis, terrortá- madások, globális felmelegedés, válság. Ez a nemzedék az első globális generáció – tagjai, éljenek a világ bármely pontján, ugyanazokat a márkákat, tartalmakat fogyasztják: ugyanazt a Spongyabob Kockanadrág rajzfilmet nézte a romániai kisgyerek, mint az amerikai gyermekkorában, ugyanazt a Harry Pottert olvasták, ugyanazon az iPhone-on chatel és ugyanabban a márkájú ruhásüzletben vásárol magának pólókat. Egyfajta globális populáris kultúrát ismernek, ebben szocializálódtak. Ennek köszönhetően identitásuk is globális, jellemzőik nagyon hasonlóak, hiába nőttek fel más-más régióban, hagyományos értelemben vett kultúrában. Ez a generáció a globalizáció jegyében éli életét, átlépi az eddig ismert kulturális különbségeket, nem egy helyen nőnek fel, mégis ugyanazok a trendek, események, folyamatok befolyásolják életüket, életmódjukat, szemléletüket.
Felismerik a digitális bevándorlókat
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
