A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a - medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó - törvények előírásaitól, amikor nem lehet más "elfogadható" módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak, vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok, a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében.
A kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ellen bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) az Állat- és Környezetvédők Szövetsége (FPAM), amely szerint a tárcavezető visszaélt hatalmával, és megsértette az állatok jogosulatlan megölését tiltó törvényt. A civilek szerint a környezetvédelmi tárcának védenie, nem pedig gyilkolnia kellene az állatokat, és amíg a nagyvadak nem kapnak azonosító chipet, senki sem állíthatja azt, hogy hiteles adatokkal rendelkezik a védett fajok valós létszámáról.
A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott "beavatkozási keret" az idei évből hátralévő három hónapra szól.
Korábban a szaktárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. A medvetámadások azóta szaporodtak meg, hogy a korábbi szakértői kormány környezetvédelmi minisztere tavaly nem írta alá a nagyragadozók vadászatáról kidolgozott rendelettervezetet, miután a vezető kereskedelmi televízió a kilövési kvóták meghatározása körüli állítólagos visszaélésekről sugárzott riportot.
Július elején székelyföldi gazdák, közbirtokossági és önkormányzati vezetők tüntettek a bukaresti környezetvédelmi minisztérium épülete előtt, hogy a hatóságok sürgős közbelépését követeljék a térségükben mindennapossá vált medvetámadások megfékezése érdekében.
Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén elmondta: Európában - Oroszország európai részét leszámítva - körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A hazai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.
