– Felgyorsult világunk tömérdek mennyiségű piaci választékában egyre többször visszatérő téma az egészséges életmód. Miben tud segíteni a dietetikus?

– A dietetikus nem orvos, nem diagnosztizál betegséget, nem ír fel gyógyszereket a pácienseknek. De ugyanúgy nagyon fontos része vagyunk az egészségügynek. Célunk, hogy az orvosokkal együtt dolgozva életmódbeli változásokkal, tanácsokkal, táplálkozással támogassuk a páciensek egészségét. Ilyenkor szóba jön a diéta, amit nem fogyókúraként kell elképzelni. A diéta olyan étrend, amely az illető betegségének megoldásaként szolgál, a kór stádiuma szerint. Jobb esetben, amikor nem beszélünk nagyon komoly betegségről, akkor még figyelembe tudjuk venni az illető igényeit, ízléseit.

– Személyenként, családonként más-más oldalról közelítjük meg a böjti időszakot. Egyesek teljes megvonásként fogják fel, mások kisebb megtartóztatásként. Mit jelent számodra a böjt?

– Mielőtt dietetikus lettem volna, a böjtöt egyből azzal asszociáltam, hogy valaki nagyon vallásos, és azért tartóztatja magát. Az évek folyamán a rengeteg olvasás és a tanulmányaim rávilágítottak arra, hogy a böjt nemcsak a vallásról szól, hanem a lelkünknek is jót tesz. Amióta az egészséges táplálkozás a hivatásommá vált, a böjtöt fogom fel olyan időszakként, amikor az emberek jobban odafigyelnek fizikai és lelki jóllétükre. Kiemelném, hogy a böjt nemcsak a táplálkozásra vonatkozik, hanem a lelkiek is fontosak. Gyakran találkozom azzal, hogy az emberek a böjt alatt nem egészségesebb táplálkozást értenek, nem esznek húst, tojást, állati eredetű termékeket, ellenben rengeteg szénhidrátot fogyasztanak. Ez időszak alatt is figyelembe kell venni az okostányér fogalmát.

– Miért fontos az okostányér táplálkozási szemlélet?

– Az okostányér egyfajta emberi tudatosságot és változatos tápanyagbevitelt igényel. A tányérunk fele mindig zöldség legyen, szezonális zöldségekre gondolok, minél színesebb és változatosabb. A tányér egynegyede tartalmazza a fehérjeforrásokat, ez lehet állati – mint például hús, tojás vagy hal – vagy növényi eredetű, amelyeket a hüvelyesekben, szójában, tofuban találunk. A tányér megmaradt negyede jó minőségű, lassú felszívódású szénhidrát legyen, jó megoldás a basmati rizs, bulgur, quinoa, hajdina, valamint a teljes kiőrlésű tésztafélék. A böjt alatt is érdemes figyelni a fehérjefogyasztásra, ha nem akarunk állati eredetű termékeket enni, akkor érdemes kipróbálni a növényi fehérjeforrásokat is.

– Ahogy említetted, hajlamosak vagyunk nagyon hamar lemondani a húsról, az édességről, az alkoholról. Milyen hozadékai lehetnek, ha egyik napról a másikra feladjuk addigi életformánkat?

– Dietetikusként nem vagyok híve a drasztikus, egyik pillanatról a másikra történő cukor- vagy akár lisztmentes táplálkozásnak. Ha életmódot szeretnénk váltani, azt lassan és fokozatosan érdemes, mindenből lehet fogyasztani, mértékkel. Mivel egészségügyben dolgozom, sosem fogom azt mondani az alkohol kapcsán, hogy minden este egy pohár vörösbor jót tesz az egészségünknek, mert ez tévhit. Nincs olyan kutatás sem, ami kimutatná, hogy az alkoholnak pozitív hatása van a szervezetünkre. Az alkoholfogyasztás szempontjából tartsuk szem előtt, hogy itt is a mennyiség és a minőség az iránymutató.

– A hosszú megvonás végét ünnepelve előkerül a kamrából a zsíros füstölt sonka, a töltött tojás, a kalács, illetve a különböző krémes sütemények. A hirtelen jött böjtidőszakot felváltja az ugyancsak hirtelen jött nehéz ételek fogyasztása.

– Sajnos, nincs olyan ünnep, hogy a sürgősségin ne lennének epegörccsel, hasnyálmirigy-gyulladással küszködők. Ezek például éppen amiatt alakultak ki, mert böjtöltek, mindent megvontak maguktól, s amikor beköszöntött a húsvét, akkor átmenet nélkül nekiszöktek a sonkának, a töltött káposztának, a diós-mákos bejglinek és a különböző zsíros ételeknek. A húsvéti kosztot is nagyon jól fel lehet újítani, vagy ki lehet egészíteni rostforrással, főleg most, tavasszal. Nagyon sok opció létezik, mivel az elrakott savanyúságokat most már felváltották a friss zöldségek. A házi hagyományos fogásokat is fel lehet turbózni, vagy akár lehet alakítani rajtuk, hogy azok egészség-, alak- és vércukorbarátok is legyenek. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy akár a húsvéti sonkát is sok szezonális zöldséggel fogyasszák, próbálják meg a sütiket úgy elkészíteni, hogy a lisztnek fele fehér, a másik fele pedig teljes kiőrlésű legyen, próbáljanak meg cukor helyett inkább gyümölcsökkel édesíteni, a töltött káposzta esetében a rizset helyettesítsék bulgurral, hústöltelékéhez adjanak hozzá reszelt répát, hagymát, paprikát vagy akár paradicsomot, a báránysültet is fogyasszák minél több zöldséggel. Végül pedig a legfontosabb, hogy ne locsolják meg az ételeket olajjal, inkább a fűszerekkel játszadozzanak, abban rejlik a titok.

– A sütemények készítésében milyen alternatív megoldások bizonyulnak járható útnak?

– Ha nagyon krémes sütiről van szó, akkor érdemes kipróbálni a mascarponés krémeket, mivel ezek lazább állagú termékek, és nem terhelik meg annyira az emésztőrendszerünket. Piskótásabb sütemények esetében jól lehet sütni tönköly- vagy zabliszttel is, amelyeknek magasabb a fehérjetartalma. Azt azonban elmondanám, hogy nem célravezető ünnepek alatt kísérletezgetni különböző lisztfélékkel, hiszen a kókusz-, a mandula- vagy másfajta lisztekkel nehezebb dolgozni, idő kell, amíg az embernek a keze rááll. A piskóta esetében jól lehet édesíteni banánnal, alma- és körtepürével, amelyek a gyermekek esetében is jó opciónak bizonyulnak, hiszen ajánlott, hogy minél később találkozzanak a hozzáadott cukorral. Az édesítőktől sem kell félni, viszont érdemes mértékkel fogyasztani azokat.

– Azt már tudjuk, hogy a drasztikus döntések nem szolgálják az egészségünket, fontos a folyamatosság, a módszeresség és a tudatosság.

– Apropó tudatosság, ha a böjtöt okosan végezzük, és végig követjük, akkor a ,,normalitáshoz” való visszatérés sem jelent akkora problémát. Segíteni tud, ha előre megtervezzük, hogy mit készítünk el az ünnepi ebédre. Érdemes figyelni arra, hogy a töltött káposztát, sültet vagy akármilyen nehezebb ételt ne reggel vagy este együk, hanem ebédre. Reggelire ajánlatos kalácsot fogyasztani, kis húsvéti sonkát, viszont legyen mellé mindig sok zöldség. Próbáljuk meg a nagyon nehéz ételeket inkább a napnak az első felében elfogyasztani, és figyeljünk a mennyiségre. Az ünnepek alatt se feledkezzünk meg a levesekről. Erdélyben nincs ünnep húsleves nélkül, és ez nagyon jó opció lehet húsvétkor is, mert rengeteg benne a zöldség.

– Végighaladtunk az egészséges táplálkozás receptjén, elindulva a negyvennapos megvonás kezdetétől egészen a húsvéti bőséget követő nem kívánt következményekig. Bár mi régóta ismerjük egymást, adjunk mégis kis személyességet a beszélgetésnek. Áruld el a kedvenc hagyományos, mégis ,,újragondolt” húsvéti menüd.

– Lehet, hogy sok embernek csalódást okozok, de én a bárányhúst nem szeretem. Megjegyezném, hogy eléggé nehéz étel, figyelni kell a fogyasztásának a mennyiségére, mert megterhelheti az emésztésünket. Nekem a töltött káposzta a nagy kedvencem, ami, ugye, húsvétkor is van. Ezt anyukámmal szoktuk elkészíteni. Klasszikus zsíros disznóhús helyett darált csirke- vagy pulykahúst szoktunk használni, a rizset kicseréljük bulgurra, és fel szoktuk turbózni zöldségekkel. Viszont a töltött tojás sem hiányzik soha a húsvéti asztalról, érdemes játszadozni a tojás összetételével is. Leginkább tonhalkrémmel, vagy akár házilag elkészített pástétommal, lencsepástétommal vagy humusszal töltve szeretem. Ajánlani tudom édesanyák számára azt a szokást, amit édesanyámmal mi is minden húsvétkor tartunk, hogy együtt készítünk el mindent. Ez segíthet abban, hogy válogatósabb gyermekünk új alapanyaggal vagy új fogással ismerkedjen meg, valamint a gyermekek számára nagy dicsőség az is, ha valamit anyával közösen hoznak létre.