A szenátus által elfogadott módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást.
A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük.
Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni.
A módosítás során a hazai médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egyes részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
A büntetőeljárás módosítását a Florin Iordache – a tavalyi korrupcióellenes tüntetések nyomán lemondott – volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság dolgozta ki. A kormánytöbbség a büntető törvénykönyvet is módosítani akarja.
A büntetőeljárást módosító tervezet a képviselőházi vita során nyeri el végső formáját.
A jobbközép ellenzék a tervezet számos rendelkezését bírálta: szerintük a kormánypártok korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.
