ZAY ÉVA
Az egykori Híd, mai Ferdinánd király utcán a város második, a 15. század végére befejezett erődítésének északi, négyzetes alaprajzú kaputornya állt. Ennek az alsó szintjén nyíló, félköríves záródású, nagyjából 8 méter széles kapun lehetett ebből az irányból a városba bejutni.
A nyugati alapfalszakasz szeptember 10-én bukkant elő a föld mélyéből, ezúttal pedig a kaputorony déli alapfalának részletére talált rá a Román Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézetének szakembere, Cociş Sorin Ilie által vezetett régészeti felügyelet. Az ásatás helyszínén a vezető régésszel és a szaktanácsadóként résztvevő Lupescu Radu művészettörténésszel beszélgettünk, akik elmondták: a feltárt alapfalszakaszokból kezd kirajzolódni a kaputorony elhelyezkedése a mai topográfiában. Mindamellett, a feltáráson egy olyan, a déli alapfalrésszel összefüggő, masszív, alaposan kidolgozott falazásra bukkantak, amelynek egyelőre nem ismerik rendeltetését.
Lupescu Radu lapunk kérdésére elmondta: folytatják a feltárást északi irányba, a kaputorony további részei után kutatva, illetve még lejjebb ásnak a most feltárt, egyelőre ismeretlen funkciójú alapfalszakasz mellett, hogy pontosabban megállapíthassák, hogyan kapcsolódik a kaputorony alapfalához. A falazat kivitelezése mindenesetre igényes, alapos munka, nagy kérdés, hogy milyen építmény alapjának készülhetett, tekintve, hogy a Híd utcai kaputornyot 1477-re fejezték be, ez az alapfal pedig tulajdonképpen az egykori kapu előtti térrész alatt húzódik.
A Híd utcai kaputorony 1872-ig állt, amíg a városvezetés elkezdte a funkcióval már nem rendelkező középkori erődítést bontani, az utcákat szélesíteni, s az értékes építőanyagot más célokra felhasználni. A 19. században semmilyen épület nem állt a kapunyílásnak ezen a részén, csak a kaputorony oldala mellé építkeztek a 18. században. A kérdés tehát nyitott, és újabb tanújele annak, hogy a város építéstörténetéhez újabb és újabb adalékokkal szolgálhat egy belvárosi régészeti feltárás.
