Kolozsváron, a Sétatéren tartottak sajtótájékoztatót a vendéglátósok
Kétségtelen, hogy az új koronavírus-járvány villámgyors terjedése miatt bevezetett hatósági korlátozások következtében a vendéglátóipar „húzza a legrövidebbet”. A szükségállapot tavaly március végi bevezetése és az egymást követő vészhelyzetek során lapunk több ízben foglalkozott a vendéglők, éttermek, bárok, kávézók, szállodák, panziók, kocsmák áldatlan helyzetével, a rendezvényszervezők egyre kilátástalanabbá váló körülményeivel: a gazdaság működése szempontjából a rendkívül fontos iparág képviselői valamennyi alkalommal a bizonytalanságról, az elkerülhetetlen személyzeti elbocsátásokról, a tevékenység visszaszorításáról számoltak be a Szabadságnak. A helyzetet súlyosbította a hatóságok legutóbbi intézkedése, amely csupán néhány napig tette lehetővé a benti helyiségek használatát.
– Beszereztük a szükséges kellékeket, az ételek elkészítéséhez megvásároltuk a hozzávalókat, kiegészítettük az italkészletet, kollégáink bejöttek dolgozni, aztán két nap múlva be kellett zárnunk. Így nem lehet és nem is érdemes tevékenykedni – panaszkodott a kolozsvári vendéglátóipar egyik képviselője.
A vendéglátóiparban és a rendezvényszervezés terén tevékenykedők helyzetét tovább bonyolította az utóbbi hetekben tapasztalt úgynevezett harmadik hulláma a járványnak, amely további korlátozásokra kényszerítette a megyei vészhelyzeti bizottságokat. A tegnapi sajtóértekezleten megszólalók bírálták a helyi hatóságok következetlenségét, külön kiemelve az imént vázolt helyzetet.
– Kénytelenek voltunk létrehozni ezt a szakmai érdekvédelmi szervezetet, feltétlenül hallatnunk kell a hangunkat. Adott pillanatban reménykeltő jelzések érkeztek, kinyithattuk a belső tereket, aztán néhány napra rá értesítettek, hogy ismét be kell zárni őket, mert megnőtt a fertőzöttségi arány. Miféle dolog ez? – tette fel a retorikus kérdést Gadola István, a szakmai érdekvédelmi szervezet elnöke, aki azt szeretné, hogy az ellenőrző hatóságokkal közösen összehangoltabb munkát végezzenek. – Lassan már külön alkalmazottat kell dolgoztatnunk annak érdekében, hogy megfeleljünk bizonyos intézményeknek, az ellenőrzésekkel kapcsolatos elvárásaiknak – mondta a vállalkozó.
Gyermekem, emlékszel még a vendéglőkre?
Személyes történettel érzékeltette a rendkívül nehéz és bonyolult helyzetet Dan Isai, a Salad Box alapítója: a szükségállapot idején és az online iskolai rendszer bevezetésének köszönhetően sokkal több időt tölt gyermekeivel.
Visszavárják a vendégeket (fotó: Rohonyi D. Iván)– Sok mesét olvasok nekik. Szomorú lenne néhány hónap múlva azt mesélnem, volt egyszer, hol nem volt egy vendéglő... A „békeidőkben” Romániában 195 ezren dolgoztak a vendéglátóipar különböző ágazataiban, ugyanakkor 210 ezren tevékenykedtek az ezekhez köthető vállalatokban. Összesen körülbelül 40 ezer cégről beszélünk, amelyek mintegy 50 milliárd eurós bevételt jelentenek az állam számára. Tevékenységünk 70 százalékkal csökkent, alig maradtunk életben – panaszolta Isai. Kijelentette: a vendéglátóipari egységek munkatársai dolgozni akarnak.
Roxana Ghiran a kolozsvári és a Kolozs megyei szállodák helyzetét ecsetelte.
– Adataink szerint 2019-hez képest tavaly 62 százalékkal csökkent az érkezések száma, a 2004-es szintre süllyedtünk vissza. Kolozsvár nem tipikus turisztikai célállomás, hozzánk inkább üzleti céllal érkeznek a vendégek, sok volt a multikulturális és sportrendezvény, a fesztivál. Lévén hogy mindezen területeket súlyosan érintette a világjárvány, a szállodák helyzete igen nehéz – fejtette ki a vállalkozó, aki azt kérte a hatóságoktól, hogy az óhatatlanul több vendéggel kapcsolatba lépő vendéglátóipari alkalmazottak előnyt élvezzenek oltáskor.
Felvetettük: a hatóságok képviselői kijelentették, hogy amíg az átoltási arány nem éri el a 70 százalékot, a korlátozások enyhítése sem következik be. Ilyen összefüggésben nem gondoltak-e arra, hogy ezt tudatosítsák az ügyfelek körében?
– Nem áll módunkban népszerűsíteni az oltás fontosságát – jelentette ki az érdekvédelmi egyesület szóvivője, Raimonda Boian.
A vendéglátóipari egységek képviselői azt kérték: a hatóságok mondjanak le a fertőzöttségi arány alapján bevezetett egyes korlátozásokról. Azt állítják, a bevezetett különböző megszorítások nem hozták meg a várt eredményt, ezért – legalábbis a vendéglátóipar vonatkozásában – ezeket újra kell gondolni.
Többnyire még üresek a székek, a szép idő ellenére (fotó: Rohonyi D. Iván)Prefektus: törvény szabályozza a bizottság összetételét
A HORECA-cégek képviselőinek felvetésével kapcsolatban megkerestük Tasnádi Szilárdot. A kormány területi képviselője kijelentette: a törvény pontosan meghatározza, kik lehetnek a megyei vészhelyzeti bizottságok tagjai.
– Létezik az a lehetőség, hogy kívülálló személy meghívottként vagy szakértőként vegyen részt a bizottság munkájában. Ezek rendszerint az akadémiai vagy orvosi szféra képviselői. Korábbi megkeresések alapján a vendéglátóipar képviselői három személyt jelöltek, akik részt vehetnek majd a tanácskozáson, mihelyt lehetőség nyílik a személyes részvételre – írta a prefektus.
Rákérdeztünk arra is: lehetséges az, hogy a vendéglátóipari egységekre ne legyen érvényes a bizonyos mértékű fertőzöttségi arány alapján bevezetett szigorítás?
– Annak érdekében, hogy új keret jöjjön létre, a kormánynak előbb a meglévőt kell módosítania. Amennyiben ilyen jellegű kéréssel fordulnak hozzám, biztosíthatom őket, hogy a kormány asztalára kerül – szögezte le Tasnádi Szilárd.
