A mentőt a volt sportoló családja hívta. A mentőcsapat hosszú ideig próbálta újraéleszteni a volt labdarúgót, ám nem jártak sikerrel. Balaci váratlan halálát szívinfarktus okozta.
Ilie Balaci 62 éves volt, a Dolj megyei Bistreţben született. A kiváló középpályás karrierjének java a Krajovai Universitatea csapatához kötődik, amelynek színeiben 349 tétmérkőzésen 95 gól szerzett. Az oltyán klubbal három bajnoki címet (1974, 1980, 1981) és négy Román Kupát (1977, 1978, 1981, 1983) nyert, 1981-ben és 1982-ben is az Év Játékosának választották Romániában. A Craiova Maximának becézett csapat 1983-ban első romániai klubként eljutott egy európai kupasorozat elődöntőjébe, az UEFA-kupában a Benfica Lisszabon is csak idegenben szerzett több góllal (0–0 és 1–1) állította meg az Universitateát, amelynek gólját Balaci lőtte szabadrúgásból.
Az egyik legfiatalabb debütálóként (17 év, 6 hónap és 10 nap), 1974. március 23-án, Franciaország ellen mutatkozott be a válogatottban a Parc des Princesben, amelyben 69 találkozón 8 gólt szerzett, főszerepet játszva abban, hogy a Románia – az éppen világbajnoki címvédő Olaszországot is legyőzve – kijutott az 1984-es Európa-bajnokságra. A tornán azonban már nem vehetett részt, mert 1983-ban súlyos térdsérülést szenvedett, amely után már sosem nyerte vissza régi formáját, bár 1988-as visszavonulása előtt még játszott az FC Olt és a Bukaresti Dinamó csapatában.
Edzőként a Zsilvásárhelyi/Târgu Jiu-i Pandúrok felkészítésével kezdte, dolgozott még a Szörényvári/Drobeta Turnu Severin-i FC-nél és anyaegyesületénél (három mandátum során is edzette a Krajovai Universitatea SK-t), de sikereket főként az arab országokban (Tunézia, Marokkó, Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Katar) ért el, hét csapatával összesen 21 trófeát nyert.
