A nyitó eseményen a kiállítást Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója köszöntője után Banner Zoltán művészettörténész méltatta a művész hat évtizedes alkotói munkásságát. Az átfogó impozáns válogatásból kiemeli, keresi Európában azt a festőt, aki 1966-ban a Kenyérszelés áhítatát és misztériumát megfestette, és aki 1970-ben Földanyaként tiszteletét fejezte ki szülőföldje iránt, aki elmondta a Parasztmiatyánkot a parasztság ravatala felett, és aki 1976-ban kifejtette, hogy a Farsang nem tart örökké. (...) Azt a kifinomult hallású művészt, aki 1985-ben meghallotta a Szitok fájdalmát és viharjelzését, aki A lélek lajtorjája előtt mindig nyitva állt az ablak, és aki A lélek asztalával friss kenyérrel várta az éhezőket. Keresi Európában azt a művészt, aki a Vörös eső és A fekete nap által megfélemlített emberek oltalmát megtalálta.
„Hiszem a művészet emberformáló hivatását, mert minél nyitottabb a társadalom, annál magányosabb az ember. Vajon megtaláljuk-e ezekben a képekben azt az érintést, hogy nem vagyunk egyedül. Márton Árpád pályája már a kezdetektől fogva ennek a közérzetnek a szószólója: nem vagy egyedül. Mitikus realizmusával és mitikus anyanyelvével a való világ igazságának kimondásával, megjelenítésével minden motívuma érinti a transzcendencia életcélját” – fejtette ki a művészettörténész.
Zakariás Ágota, a kiállítás kurátora a Csíkszeredában élő festőművész széleskörű képzőművészeti, művészetszervezői és festőtanári munkásságára utalt, kifejtve azt, hogy a sajátos világot teremtő képzőművészeti munkásságát társítja az intézményteremtő tevékenységgel: a gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep 1974-es megalapítását Gaál Andrással és Zöld Lajossal közösen, valamint a csíkszeredai művészeti líceum létrehozását, amelynek keretében több évtizedes tevékenységével számos művészgeneráció nevelésében vette ki részét.
„A művész által gondosan összeválogatott anyag nemcsak az utóbbi évtizedekben keletkezett, nemcsak a reprezentatív munkáit vonultatja fel, hanem az 1958–1964 között, a számára oly meghatározó, kolozsvári művészképzésben töltött évek izzó koloritú alkotásaiba is betekintést enged, melyeket eddig a kincses város művészetszerető közönségének nem volt alkalma látni. A kiállítás kronologikus rendben mutatja be a festőművész közel hatvan évet felölelő, de még korántsem lezárt életművét, a korai korszak útkereső, a nagybányai festőiskola és a Paál László bűvöletében készült alkotásokat, a műfaji és technikai kísérletezéseken keresztül a saját hang megtalálásáig. A figuratív kifejezésmód a kezdetektől meghatározta Márton Árpád munkásságát, művészetének középpontjában mindig, a hétköznapi környezetében és tevékenységei során, a legtöbbször munkavégzés közben, mély humánummal és együttérzéssel megörökített Ember áll” – zárta beszédét a művészettörténész.
A tárlat augusztus 27-ig, a Kolozsvári Művészeti Múzeum nyitvatartási rendje szerint látogatható: szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között.
