Az RMDSZ egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen “egy román-magyar viszony robbant”. Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot - mondta Markó, hozzátéve: 33 év múltán “még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.
“Azóta nyilván sok minden megváltozott (...), azokat az 1989-1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni” - mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez - melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése - évtizedek kellettek.
“Viszont még mindig nem teljesen konszolidált a román-magyar viszony. Még mindig előjönnek ugyanazok a problémák, még ha más arányban, elszigetelten is” - jelentette ki a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott: a nemzedéke számára 1990 fekete márciusa “traumaként él”, mind a magyar, mind a román közösség szintjén. Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, amely az események hátterét is feltárja. “Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” - mondta. “Marosvásárhely közösségei áldozatok voltak ebben a konfliktusban" - hangsúlyozta Enache
Szerinte a fiatal nemzedék szempontjából - hogy a jövőben ellen tudjon állni “az ilyen beszervezési kísérleteknek” - fontos megérteni, hogy “nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
Markó Béla úgy vélte: az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történteket minden iskolában tanítani kellene. “Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” - fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet.
Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta: 1990 márciusában etnikai konfliktus robbant ki Marosvásárhelyen, és a szakma megítélése szerint ez a folyamat beilleszkedik a romániai rendszerváltás történetébe.
