Marad-e Musztafa?

Fontos elnökválasztás előtt a Nemzetközi Kézilabda-szövetség

Hasszan Musztafa
A jelenleg regnáló elnök, Hasszan Mustafa
Vasárnap ért véget a német–holland közös rendezésű női kézilabda-világbajnokság. Az érmek kiosztását követően a hivatalos protokoll szerint átadták a zászlót a következő szervezőknek, a Magyar Kézilabda-szövetség képviselőinek, azaz Pálinger Katalinnak és Illyés Ferencnek. A 2027-es világbajnokságot ugyanis Magyarország szervezi. Különben a következő Európa-bajnokság egyik társzervezője éppen Románia, ráadásul az egyik kvartett csoportmérkőzéseinek éppen a kolozsvári BT Aréna fog helyet adni jövő decemberben.

Közben a sportág jövőjét is alapjaiban befolyásoló elnökválasztásra készül a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF). A péntektől vasárnapig tartó kongresszus egyik legnagyobb kérdése, hogy Hasszan Musztafa, a szervezetet immár 25 éve irányító egyiptomi sportvezető újabb négyéves mandátumot szerez-e. A legnagyobb esélyesnek érdekes módon éppen a jelenlegi elnök számít, aki már 85 éves, és kihagyta a női kézilabda-világbajnokság vasárnapi döntőjét. A távolmaradás különösen szokatlan volt, hiszen az elnök általában részt vesz a sportág fontosabb eseményein.

A nemzetközi sportsajtó szerint az idős Musztafa egészségi állapota nem kifogástalan, ezt azonban az IHF vezetése cáfolta. Amal Kalifa főigazgató szerint az elnök távollétét a kongresszus előkészítésével kapcsolatos sürgős feladatok indokolták. „A szervezést megnehezíti az egyiptomi vízumszabályozás: jelenleg több mint harminc vízumot nem adtak még ki, emellett további biztonsági ellenőrzésekre is szükség van” – fogalmazott. Persze, kérdés, hogy a 85 éves elnöknek mennyi köze van a vízumok kibocsátásához és a biztonsági ellenőrzésekhez.

„Hazai pálya” Kairóban

A jelenlegi vezetőnek, Musztafának három kihívóval kell megmérkőznie az elnöki posztért: a szlovén Franjo Bobinaccal, a német Gerd Butzeckkel és a holland Tjark de Langéval. A választás „hazai pályán” zajlik az egyiptomi elnök számára, hiszen a küldöttgyűlés helyszíne Kairó lesz. Bár a kihívók személye ismert, a szakemberek többsége továbbra is Musztafa újraválasztását tartja a legvalószínűbbnek. Ennek oka, hogy az Európán kívüli IHF-tagországok túlnyomó része mögötte áll, miközben az európai szövetségek megosztottak – különösen akkor, ha a három európai jelölt közül nem lép vissza legalább kettő. Egyébként Musztafa, aki negyedévszázada irányítja a szövetséget, az IHF vezetésével együtt rendszeresen kap kritikákat. Emlékezzünk a 2015-ös férfi kézilabda-világbajnokságra, amelynek érdekes módon a kézilabdamúlttal egyáltalán nem rendelkező Katar volt a házigazdája. A hazaiak a vb előtt dollármilliókért spanyol, kubai, bosnyák stb. nemzetiségű játékosokból álló csapatot vásároltak össze. A legfelháborítóbb pedig az volt, amikor Katart erős bírói hátszéllel még a döntőbe is bejuttatták. 

Erősen kritizálták az IHF-t különben idén is, amikor ugyancsak a kézilabda-világbajnokság ellen keltek ki egyes nemzeti szövetségek. Azt rótták fel Musztafáéknak, hogy indokolatlanul megnövelték a részvevő csapatok számát (32-re), ezért számos mérkőzés nézhetetlen volt. A „nem létező” USA csapatát is azért hívták meg, mert az IHF segíteni akarta a 2028-as nyári olimpia rendező-országának válogatottját.

Megkérdőjelezett tagság

A kairói kongresszust megelőzően komoly kérdőjelek merültek fel az IHF tagságának összetételével kapcsolatban is. A nemzetközi szövetség hivatalosan 211 tagországot (elképesztően magas szám) tart nyilvántartásban, ám ezek nagy részét a szakma fantomszövetségnek tekinti. A szakemberek szerint ugyanis számos tagországban nem létezik komoly kézilabda-tevékenység: nincs működő szervezet, edző, játékvezető vagy játékos, illetve teljesen hiányzik a kommunikáció. Az inaktív országok között említik például Bhutánt, Kambodzsát, Grenadát vagy a Salamon-szigeteket.

A statisztikák alapján a 211 tagországból 154 nemzetnek nincs világranglista-helyezése, és 126 szövetség nem rendelkezik működő honlappal. Egyes tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy több szövetségnek sem nemzeti bajnoksága, de még hivatalos válogatottja sincs (!).

Új tagok. Régi irányvonal?

Az IHF 2016 óta nyolc új országot vett fel tagjai közé, ám az új belépők többségét szintén az átláthatatlanság és a kommunikáció hiánya jellemez.  Ezek közé sorolható például Kelet-Timor, Fidzsi, Eritrea, Réunion, Mayotte (!), és nem kis meglepetésre Anglia, valamint Skócia is.

A pénteken kezdődő kairói kongresszus végkimenetele tehát nem csupán személyi kérdés: az IHF következő négy évre szóló irányvonala, valamint a nemzetközi kézilabda hitelessége és átláthatósága is múlhat rajta. Az, hogy valódi változás jön-e, vagy minden marad a régiben, napokon belül eldől.