Magyar olimpiai bronzérmesek halála

Néhány nappal 75. születésnapját követően elhunyt Marót Péter olimpiai ezüst- és bronzérmes kardvívó.

A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság honlapja szerint a versenyzőként és edzőként is kiemelkedő eredményeket elért sportember pár nappal május 27-i születésnapját megelőzően súlyos közúti balesetet szenvedett, azóta kórházban ápolták, ám az életét nem sikerült megmenteni.

Marót Péter az 1972-es müncheni olimpián egyéniben lett második, csapatban pedig harmadik. Világbajnokságon 1973-ban aranyérmet nyert a magyar csapattal, amellyel három vb-ezüstöt is begyűjtött, egyéniben 1975-ben állhatott fel a dobogó alsó fokára. Egyéniben kétszer volt magyar bajnok, klubjával pedig háromszor hódította el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Visszavonulását követően 1980-tól a Budapesti Honvédnál dolgozott, majd nevelőegyesületénél, a BVSC-nél lett szakágvezető. Később a gödöllői GEAC vívószakosztályában minden korosztályban dobogós versenyzőket nevelt.

Marót Pétert az MVSZ saját halottjának tekinti.

*

Hosszan tartó betegség után, 90 éves korában, kedd hajnalban elhunyt Földessy Ödön olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok távolugró – tájékoztatta a család a Magyar Olimpiai Bizottságot.

A kétszeres olimpikon – aki július 1-jén lett volna 91 esztendős – 1948-tól versenyzett újpesti színekben; magasugróból lett távolugró. Az ugrószámok mellett rövidtávfutásban is sikeres tudott lenni: kétszer is tagja volt az Újpest 4 x 100 méteres országos bajnokcsapatának. Két olimpián vett részt távolugróként: 1952-ben Helsinkiben bronzérmet nyert, 1956-ban Melbourne-ben a 21. helyen végzett. Az 1954-es berni Európa-bajnokságon aranyérmes lett.

Földessy Ödön sportolói pályafutása után elvégezte a rendőrakadémiát és a Testnevelési Főiskolát is. A BRFK Közlekedésrendészeti Osztályán dolgozott, nyugdíjazását követően ezredessé léptették elő.