Innen a Moldovai Köztársaságba utazott tovább, ahol Maia Sandu elnök fogadta Macront. Sajtóértesülések szerint a francia elnök csütörtökön Olaf Scholz német kancellárral és Mario Draghi olasz kormányfővel együtt látogathat el Kijevbe, ahova valószínűleg Klaus Iohannis államfő is elkíséri majd.
A francia és a román elnök közös sajtótájékoztatójukon a két ország közötti szoros kapcsolatról értekezett, kitérve az ukrajnai háborúra, a biztonsági kérdésekre és Románia schengeni csatlakozására is. A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat. A francia elnök a Fekete-tenger partvidékén található légi-támaszponton az újságírók arról kérdezték: mit értett azon, hogy „nem szabad Oroszországot megalázni”?
Macron kifejtette: az Európai Unió (EU) továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót, és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná semmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország „félelmetes erő”, és ugyanott marad, ahol eddig volt. Következésképpen ahhoz, hogy Ukrajna győzzön, és a harcokat leállítsák, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal, s az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez – hangoztatta a francia elnök.
Európa megőrizte egységétRámutatott: a francia uniós elnökség alatt Európának sikerült megőriznie egységét, gyorsan cselekedett, mindent megtett a háború megakadályozása érdekében, hat egymást követő szankciós csomagot fogadott el. Az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, segíti védekezni, harcolni, pénzügyi, gazdasági, humanitárius segítséget biztosít, befogadja az ukrán menekülteket, de a békét is építeni szeretné, ami azt jelenti, hogy egy adott pillanatban a harcoknak véget kell vetni és tárgyalásokra lesz szükség.
A francia elnök kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy kelet-európai útja során Kijevet is felkeresi-e, de úgy értékelte: az EU-nak világos politikai üzenetet kell adnia a „hősiesen ellenálló” ukrán népnek, politikai és logisztikai szempontból is új szintre kell helyeznie az együttműködést.
A francia katonák romániai jelenlétét egy „biztonságában fenyegetett baráti ország számára nyújtott segítségnek” nevezte, hozzátéve: Románia mindig számíthat Franciaország támogatására, ahogyan történt ez az utóbbi két évszázadban. Franciaország a román haditengerészet fejlesztéséhez is hozzájárul, és tovább fogja növelni katonai jelenlétét Romániában – mutatott rá a francia elnök.
A schengeni csatlakozás is terítékre kerültA román államfő megköszönte Franciaországnak, hogy katonákat küldött Romániába, illetve hogy felvállalta az országban létrehozott NATO-harccsoport irányítását. Iohannis szerint a francia elnökkel folytatott szerdai egyeztetések fő témája a madridi NATO-csúcs előkészítése volt, amelyen fontos döntések várhatók a szövetség elrettentő és védelmi képessége megerősítése érdekében a keleti szárnyon, elsősorban a Fekete-tenger térségében.
Románia schengeni csatlakozása is terítékre került, ennek kapcsán Iohannis azt mondta: az egyeztetésen reményét fejezte ki, hogy Franciaország segíteni fog kimozdítani az ügyet a holtpontról.
(Fotó és videó: presidency.ro)
