A jogszabálytervezet fenntartja, hogy a közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapbér aránya 1:8 legyen, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej.
A tervezet a szolgálati idő alapján hat fizetési fokozatot vezetne be. A három évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkezők nem kapnának béremelést, míg a 3–5 éves szolgálati idő 7,5 százalékos, az 5–10 és a 10–15 éves 5-5 százalékos, a 15–20 éves, illetve a 20 év feletti szolgálati idő pedig egyaránt 2,5 százalékos alapbéremeléssel járna.
Akár az alapbér felének megfelelő
pótlék is járhat az egészségügyben
A jogszabályjavaslat szerint azokban az egészségügyi és szociális védelmi intézményekben, amelyekben megszakítás nélkül, három műszakban dolgoznak, 15 százalékos pótlékban részesülhetnek az alkalmazottak, akik havonta mindhárom műszakban munkát végeznek, illetve két műszakban, 12/24 órás munkarendben dolgoznak. A pótlék az éjszakai munkavégzésért járó juttatás helyett illetné meg őket.
A pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon a rendes munkaidő keretében végzett munkáért az alapbér alapján kiszámított órabérnél 30 százalékkal magasabb díjazás jár. Az így kifizetett munkát nem lehet szabadidővel is kompenzálni.
A felsőfokú végzettségű egészségügyi személyzet hétköznapokon, a törvényes munkaidőn és munkaprogramon kívül teljesített sürgősségi ügyeletét az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék. A betegmegfigyelő ügyelet óradíja a sürgősségi ügyelet díjának 75 százaléka lenne.
A heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon teljesített sürgősségi ügyeletért az alapbér szerinti óradíjnál 20 százalékkal magasabb összeg járna. Az ugyanezeken a napokon végzett betegmegfigyelő ügyeletet az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék.
Az otthoni készenlétre kijelölt orvosok az alapbérük alapján kiszámított óradíj 40 százalékát kapnák meg a készenlétben töltött órák után.
A tervezet kötelező ügyeletnek minősítené az orvosok által a törvényes munkaidő és munkaprogram kiegészítéseként teljesített ügyeleteket. Az ezen felüli, az egészségügyi ellátás folytonosságának biztosítása érdekében végzett ügyeletekre az orvosoknak részmunkaidős egyéni munkaszerződést kellene kötniük az állami egészségügyi intézménnyel. Ebben az esetben kizárólag az ügyeleti munkához kapcsolódó jogosultságok illetnék meg őket.
A munkakörülményektől és az adott tevékenységgel töltött időtől függően az egészségügyi szakszemélyzet és a kisegítő egészségügyi személyzet a következő pótlékokat kaphatná: az I. fokozatú, különösen veszélyes munkakörülményekért az alapbér legfeljebb 50 százalékát; a II. fokozatú, különösen veszélyes munkakörülményekért legfeljebb 30 százalékot; a veszélyes munkakörülményekért legfeljebb 15 százalékot; a nehéz munkakörülményekért 5 százalékot.
Legfeljebb 15 százalékos pótlék járhatna azoknak is, akik elszigetelt vagy magasan fekvő településen, nehezen megközelíthető egészségügyi intézményben dolgoznak, illetve olyan helyen, ahová nehéz szakembereket toborozni.
A szociális intézmények alkalmazottai közül legfeljebb 40 százalékos pótlékban részesülhetnének a neuropszichiátriai rehabilitációs központokban és a pszichiátriai betegséggel élőket ellátó bentlakásos intézményekben dolgozók. Ugyanez vonatkozna azokra is, akik tuberkulózisban vagy AIDS-ben szenvedő, illetve neuromotoros, neuropszichomotoros, neuromuszkuláris vagy neurológiai rehabilitációra szoruló személyeket gondoznak.
Az oktatásban az elszigetelt településeken dolgozó szakképzett pedagógusok és intézményvezetők legfeljebb 15 százalékos pótlékra lennének jogosultak. Az osztályfőnökök, tanítók, óvónők, valamint az elemi és óvodai oktatásban dolgozó tanárok a referenciaérték 10 százalékának megfelelő pótlékot kapnának. A speciális oktatásban dolgozó pedagógusok és logopédusok legfeljebb 15 százalékos, a pedagógusjelöltek gyakorlati képzését irányító tanárok 5–15 százalékos, az összevont osztályokban tanítók pedig az összevont évfolyamok számától függően 5–15 százalékos pótlékban részesülhetnének. A felsőoktatásban az intézmények saját bevételeik terhére állapíthatnának meg pótlékot az oktatók és az adminisztratív személyzet számára, a doktori témavezetők pedig doktoranduszonként 1, legfeljebb 10 százalékos pótlékot kaphatnának.
Megdupláznák az uniós projektekben
résztvevő önkormányzati vezetők juttatását
A felülvizsgált tervezet megduplázza az uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításában részt vevő megyei tanácselnökök, alelnökök, polgármesterek és alpolgármesterek pótlékának felső határát: az eddigi 20 százalék helyett legfeljebb 40 százalék járhatna. A közintézmények uniós projektekben dolgozó alkalmazottai szintén legfeljebb 40 százalékos pótlékot kaphatnának a projekt megvalósításának időtartamára. A projektcsapat tagjait az intézmény vezetője jelölné ki, a tervezet pedig azt is lehetővé tenné, hogy az uniós projektek végrehajtására határozott időre, a szervezeti létszámon felül alkalmazzanak munkavállalókat átlátható és diszkriminációmentes kiválasztási eljárással. A tervek szerint az új közalkalmazotti bértörvény 2026. december 1-jén lépne hatályba.
Elégedetlen az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) szerint a munkaügyi minisztérium által közzétett bértörvénytervezet ugyan több korábbi szakszervezeti javaslatot is átvett, de továbbra is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az egészségügyi dolgozók jelentős részének bércsökkenéséhez vezethetnek.
Az FSSR szombati közleménye szerint több fontos módosítást sikerült elérni: a műszakpótlékot 15 százalékra, a készenléti ügyelet díjazását pedig az óradíj 40 százalékára emelték vissza. Bevezetnék a három ügyeleti kategóriát, a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó pótlékot 10-ről 30 százalékra növelnék. A szakszervezet azonban kifogásolja, hogy a munkakörülményekért járó pótlékok esetében nem határozzák meg egyértelműen a jogosult munkaköröket, a pótlékoknak csak felső határát rögzítik, garantált minimum nélkül. Azt is sérelmezi, hogy a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó 30 százalékos pótlék, és az ügyeleti díjazás elmarad a jelenlegi szinttől. Az FSSR arra kéri a döntéshozókat, módosítsák a tervezetet, hogy a reform ne csökkentse az állami egészségügyben dolgozók jövedelmét. Az FSSR jelezte: amennyiben követeléseit nem veszik figyelembe, tiltakozó akciókat kezdeményez.
Tanügyi szakszervezetek: a javasolt béremelések „jelképesek”
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvény pénteken közzétett felülvizsgált tervezetét.
Az érdekvédelmi szervezetek közleménye szerint a tervezet „javított” változata valójában „újabb sérelem” a tanügyi alkalmazottak számára: megszegi a kormány korábbi vállalásait, figyelmen kívül hagyja a hatályos jogszabályokat, tovább mélyíti a bérkülönbségeket, csökkenti a pedagóguspálya vonzerejét.
A szakszervezetek szerint a tervezet nem veszi figyelembe a 2023-as általános sztrájkot követően elfogadott 57-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a kezdő pedagógusok bérének az országos bruttó átlagbérhez igazítását, valamint a szakmai előmenetelt ösztönző bértábla kialakítását írja elő. Állításuk szerint a javasolt bértábla nem biztosít megfelelő különbséget a kezdő tanárok és az I-es didaktikai fokozattal, maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógusok bére között.
Kifogásolják azt is, hogy a tervezet szerintük nem tartja tiszteletben a Világbankkal és a munkaügyi minisztériummal közösen vállalt kötelezettségeket. Emlékeztetnek: 2024-ben megállapodás született arról, hogy a legmagasabb pedagógusi fizetés érje el egy szakorvos bérét, a mostani javaslat szerint azonban mintegy 4000 lejjel alacsonyabb lenne.
Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a legmagasabb pedagógusi fizetés a bértáblán a hármas szorzót sem éri el, ami szerintük alulértékeli a pedagógusok tapasztalatát, teljesítményét, felelősségét és társadalmi szerepét.
A szervezetek szerint a májusban ismertetett tervezethez képest javasolt béremelések csupán jelképesek: a kezdő pedagógus bruttó bére 410 lejjel, nettóban mintegy 240 lejjel, a több mint 25 éves szolgálati idővel és I-es didaktikai fokozattal rendelkező tanáré pedig bruttó 164 lejjel, nettóban hozzávetőleg 96 lejjel emelkedne.
Bírálják azt is, hogy az osztályfőnöki pótlék egységesen bruttó 410 lej lenne, miközben csökkennének az összevont osztályokban végzett oktatásért, az elszigetelt térségekben végzett munkáért és a pedagógiai gyakorlat irányításáért járó juttatások.
A két szakszervezet szerint a tervezet az oktatásban korábban bevezetett megszorítások folytatása, ezért újabb tiltakozó akciókat helyezett kilátásba, és a parlamentet a törvénytervezet elutasítására szólította fel.
