„A közös gondolkodás mindig erő”

A társadalmi együttműködést hangsúlyozták a magyar szórvány napján

Kolumbán Vilmos, Mihályfalvi Katalin, Lőrincz Helga és Székely István a panelbeszélgetésen (Fotó: Lőrincz Helga/Facebook)
Fehér megyében minden évben nagyszabású rendezvényt szerveznek a Bethlen Gábor születésének, illetve halálának dátumára időzített magyar szórvány napján. Ezúttal november 14-én, pénteken a Két fűzfa étteremben a megye mintegy százötven lelkésze, pedagógusa és önkormányzati dolgozója, meghívott vendégeik társaságában arról értekeztek, hogyan lehet közösséget építeni napjainkban. „Vállalt kötelességünk megtartani és továbbadni nemzeti értékeinket. Tesszük ezt Bethlen Gábor szellemiségében: nevelve, hittel és a gazdasági jólétre is figyelve. A közös gondolkodás mindig erő” – hangsúlyozta a rendezvény főszervezője, Lőrincz Helga, a nagyenyedi RMDSZ elnöke. A Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese az egyház óriási szerepét hangsúlyozta a számos mesterséges és természetes katasztrófa túlélésében, hiszen annak küldetése túlmenni a templom falain.

Lőrincz Helga a példaadó Bethlen Gábor fejedelem tevékenységét és korát Reményik Sándor ismert soraival jellemezte: „Előre két lépés, vissza meg három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha – Mindig Istenért! Napjaink ugyanezen jellemzőit ismerjük fel, bármerre nézünk. Ennek ellenére a fejedelem Erdély aranykorát élte uralma alatt, tehát lehet” – mutatott rá Lőrincz Helga, aki egyben a köszöntőbeszédét követő panelbeszélgetés konferálója is volt.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese rámutatott: ha végignézzük Erdély történelmét, olyan eseményeket, helyzeteket látunk, amelyekről azt gondoljuk, hogy szinte lehetetlennek tűnt túlélni azokat, mégis megmaradtunk. A múltban, akárcsak a jelenben is, az egyház igyekezett kijelölni azt az irányvonalat, ami megtartja a magyarságot, és ebben fontos szerepe volt saját iskolahálózatának kiépítésének. Mivel az 1920-as államosítás során a református egyház elveszítette ingatlanjait, és mind a mai napig nem történt meg a teljes restitúció, az elmúlt tíz évben újakat építettek a vissza nem szolgáltatottak helyett. 

„Az elmúlt harminc évben rengeteg konferenciát tartottak arról, hogyan lehet a nemzetet megtartani, de ez a kérdés igazából a hálószobában dől el” – tette hozzá Kolumbán Vilmos, a gyermekvállalás fontosságát hangsúlyozva.

Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke megállapította: Bethlen Gábor szellemiségében oktatni, annyit tesz, mint a tudás, az erkölcsi értékek és a közösség harmóniáját létrehozni. A Kolozsvári Református Kollégium tanára ugyanakkor rámutatott: napjainkban is példamutatóak a fejedelem reformjai, hiszen az ösztöndíjrendszer bevezetésével lehetővé tették az erdélyi fiatalok külföldi egyetemeken való tanulását, ez pedig tudásközpontúság és innováció is volt egyben.

bbte-oszifelveteli2Hirdetés

Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, a szórvány fogalmát járta körül, rámutatva azokra az elképzelésekre, amelyekkel e terminust próbálták meghatározni az idők folyamán. Az a megfogalmazás, amely végül a vitából megszületett, így hangzik: az a szórványközösség, amelyik saját erőforrásaira támaszkodva, külső segítség nélkül nem tudja saját identitását megőrizni. Ez a meghatározás Székely István szerint azért is fontos, mert egyszersmind a cselekvés irányát is kijelöli.

A szórványlét lényegét Lőrincz Helga igen érdekes, saját számításaira alapozó, a népsűrűségi adatokat figyelembe vevő egyenlettel szemléltette, amelyik szerint például Fehér megyében két magyar ember között nyolcvan román áll.

A panelbeszélgetést követően felszólalt a környék három esperese. Szász János római katolikus esperes, aki negyvenhárom éves szolgálatából negyvenkettőt a szórványban töltött le. Sütő András Sikaszói fenyőforgácsok című művéből idézve, rámutatott: nagyon sokszor meg kell húzzuk a határt, mi az, amit eltűrünk és mi az, amit nem. A lelkész ugyanakkor a továbblépés és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta: tavasszal a gyümölcsfák nem azzal foglalkoznak, hogy az ősszel lehullt leveleket gyűjtsék össze, hanem azzal, hogy rügyeket növesszenek, virágba boruljanak és termést hozzanak majd.

Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese elmondta: a szórvány fogalmáról gyakran a romos templomok jutnak eszünkbe és lehangolódunk, pedig az lenne a feladatunk, hogy fogjunk egy-egy téglát, és tegyük a helyére, jól szervezetten, úgy, ahogyan az Nehémiás könyvében olvasható.

Csécs Márton, a Kolozs-Tordai Egyházkör esperese, Hobo Circus Hungaricus néhány, Torockószentgyörgyön kelt sorával érzékeltette a szórványsors mibenlétét, majd Bodóczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület elnökének Facebook-bejegyzéséből idézett. „A magyar szórvány napja nemcsak az emlékezés, hanem a megújulás és a közös gondolkodás pillanata is. Időnként friss szemmel kell tekintenünk arra, mit jelent a szórványban élni, és hogyan tehetünk többet e közösségek megerősítéséért. Nagyobb lendületre van szükség, hogy ne csak tudomást szerezzünk közösségeinkről, hanem erősítsük is azokat. Vissza kell adnunk a hitet és reményt ahhoz, hogy van jövő, van értelme küzdeni. (…) A szórvány nemcsak a múlt öröksége, hanem értékeket teremtő, jövőt építő közösség. Mert akik szórványban élnek, nem születtek rossz helyre; ők azok, akik megmutatják, hogy a gyökerek ereje bárhol utat törhet. A szórvány nem a hiányról, hanem a mindennapi újrakezdésről szól” – áll a bejegyzésben.

A felszólalókhoz csatlakozott Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, aki személyes tapasztalataiból leszűrve állította, hogy úgy érzi magát Nagyenyeden, főleg a kollégium falai között, mintha egy kisebb tömbben élne. „Ide is járnak vegyes házasságból származó gyerekek, és örvendek, hogy iskolánkat választották, hiszen magyar tagozatra járni hozzáadott érték, ezt a gondolatot kell meggyökereztetni” – mutatott rá.

A konferencia a Katona Noémi marketingtanácsadó által koordinált workshoppal folytatódott, amelyen a szakember abban próbált segíteni a jelenlevőknek, hogyan fogalmazzanak meg egy-egy konkrét célt, és milyen stratégiát dolgozzanak ki annak megvalósítására.

Az esemény a kolozsvári Ars Longa Kamarazenekar koncertjével, majd az ezt követő közös vacsorával zárult.