A május első felében megalakult különbizottság jövő hétre rendelte be Kövesit, aki azonban a - bírák és ügyészek szakmai testületeként működő - Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) egy tíz éve hozott határozatára hivatkozva megtagadta kihallgatását. Az idézett CSM-határozat szerint az ügyészeket nem kötelezhetik, hogy tanúvallomást tegyenek a parlamenti bizottságok előtt, mivel az alkotmányos előírások szerint egy másik hatalmi ághoz, az igazságszolgáltatáshoz tartoznak.
A DNA főügyésze a különbizottság belső szabályzatának alkotmányosságát is megkérdőjelezte. Állítása szerint egy 1994-ből származó alkotmánybírósági határozat megállapította: sértik az alaptörvényt a képviselőház és szenátus belső működési szabályzatának azon cikkelyei, amelyek kötelezőként tüntetik fel a beidézett személyek megjelenését a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt.
A parlament azoknak a sajtóinformációknak a kivizsgálása érdekében alakított különbizottságot, amelyek szerint egyes állami tisztségviselők törvénytelenül befolyásolni próbálták a 2009-es elnökválasztás kimenetelét, hogy újabb mandátumhoz juttassák Traian Băsescu akkor hivatalban lévő államfőt.
A DNA és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) állítólagos összefonódását rendszeresen bíráló Evenimentul Zilei című lap április elején arról cikkezett, hogy 2009-ben az erőszakszervezetek vezetői döntő módon befolyásolták a választás kimenetelét. A lap ezt azzal támasztotta alá, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői és Laura Codruța Kövesi akkori legfőbb ügyész állítólag Gabriel Oprea volt belügyminiszter lakásán találkoztak.
A kormánytöbbség által kezdeményezett különbizottság szabályzata büntetőeljárást helyez kilátásba azon beidézett tisztségviselők számára, akik nem hajlandók segíteni a bizottság munkáját. A jobbközép ellenzék szerint a Szociáldemokrata Párt most már nem azt akarja bebizonyítani, hogy 2009-ben Băsescu valójában alulmaradt elnökválasztáson, hanem csak az érdekli, hogy meghurcolhassa az azóta korrupcióellenes főügyésszé lett Kövesit, amiért a vádhatóság a politikai elit számos jeles képviselőjét juttatta rács mögé.
A 2009-es elnökválasztás második fordulójában a hivatalban lévő Traian Băsescu államfő úgy szerezte meg második ötéves mandátumát, hogy alig több mint fél százalékponttal, 70 ezer szavazattal múlta felül ellenfelét, Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnököt.
