Erdélyben a jövő!
Akkor kell a legtöbben felsorakozni, amikor megpróbálnak darabokra szedni
Horváth Anna házigazdaként nyitotta meg a szövetség kampánynyitó rendezvényét, beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt időszakban száz meg száz üzenetben biztatták, s erőt adtak neki azt követően, hogy ideiglenesen felfüggesztették alpolgármesteri tisztségéből.
„Ilyen időkben, aki hasztalan dologként ostorozza az érdekképviseleti munkánkat, átragasztva a román társadalmon eluralkodó bizalmatlanság, kilátástalanság cinizmusba átcsapó hangulatát, nem tekinthet el ennek romboló hatásától, amely nemcsak a vereségek utáni talpra állást hátráltatja, a pozitív jövőképet töri össze, de a feladatvállalástól is elriasztja az arra még rábírhatókat” – mondta el Horváth Anna. Ennek ellenére azt vallja, hogy akkor kell a legtöbben felsorakozni a magyar ügy mellé, amikor a közösséget minden irányból megpróbálják darabokra szedni. Akkor kell reménnyel eltölteni, szülőföldjéhez való ragaszkodásban megerősíteni, amikor azt a leginkább akarják megfélemlíteni. „A mi ügyünket nem lehet ímmel-ámmal szolgálni, mi napszámosokkal nem érhetjük be! Nekünk a legjelentéktelenebbnek tűnő helyen is apostolokra van szükségünk. Olyan emberekre, akik saját foglalkozásukban kiválóak, akik kötelességüket nemcsak lelkiismeretesen, hanem lelkesedéssel, odaadással, a nagy ügyek szeretetével végzik” – zárta beszédét Márton Áron gondolatával Horváth Anna.
Tessék ránk bízni, építünk egy másik Erdélyt
Szerencse, hogy 45 perc alatt megérkeztem ma Kolozsvárra Marosvásárhelyről, és a brassói kollégáknak is csak 1 órájukba telt az út, hiszen készen van 450 km autópálya... Milyen jó, hogy Bukarestnek ma gondja van ránk. Milyen jó, hogy alkalmazzák az RMDSZ által kidolgozott és elfogadott törvényeket. Milyen jó, hogy Bukarestben a tőlünk befolyó pénzből építik-szépítik közösségünket. Vagy mégse? Akkor mi a gond az RMDSZ óriásplakátjaival?”
− Markó Béla finom szarkazmussal köszöntötte az egybegyűlteket az RMDSZ országos kampányindító rendezvényén, kiemelve azokat a hiányosságokat, amelyekkel jelenleg a magyar közösség, s annak otthona, Erdély is küzd.
A szövetség egykori elnöke vallja, az erdélyi magyar emberek tudják a leginkább azt, hogy mire van szükségük: „tessék ránk bízni, építünk egy másik Erdélyt, ahol tényleg otthon leszünk benne, mi mindannyian. Ránk kell bízni, mi megoldjuk. Tessék ránk bízni a vezetést, mert mi nem gyengíteni, hanem erősíteni fogjuk Romániát és Erdélyt is.”
Az új generációs jelölteknek pedig útravalóként azt mondta: „a mi céljaink nem változtak. Azért kell Bukarestbe mennetek, hogy 26 éves céljainkért dolgozzatok. Nem mondhattok le soha arról, hogy lehetséges magyarként egyenlő esélyekkel élni itt, ahol születtünk. Eredményes kampányt kívánok, utána pedig bátorságot és következetességet. Ne hagyjátok lerombolni, amit felépítettünk, folytassátok azt, amit mi elkezdtünk, és végezzétek el azt, amit mi nem tudtunk elvégezni.”
Arra próbálnak figyelmeztetni, hogy csak ne ugráljunk …
Kolozsváron kezdjük a kampányt, és ennek több oka van – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
- „Semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta a mai napig”, mondta róla Kós Károly. Annak az Erdélynek a fővárosa, amelyről a kampányunk szól. Ez a választás is, mint egyébként minden parlamenti választás, mi másról szólna számunkra, mint a tágabb értelemben vett Erdély jövőjéről. Erdély a jövő, mondjuk és máris nagyobb perpatvar van a kampányunk körül, mint az utóbbi évek közül bármikor. Oka van tehát, hogy ma itt vagyunk, de sajnos aktualitása is lett az elmúlt hetekben annak, hogy miért éppen Kolozsváron tartjuk a kampány nyitót - hangoztatta.
- Mindannyian tudjátok, mi történt Horváth Annával. Nagyon örülök, hogy Ancsa itt van közöttünk. Köszönöm, hogy házigazdaként köszöntött bennünket. Mert eltilthatták őt ugyan az alpolgármesteri tisztsége gyakorlásától, ám ettől a helyzet változatlan: Anna ennek a közösségnek a vezetője. Sajnos, ha annak alapján kéne helyszínt keresnünk, hogy hol vádoltak meg legutóbb alaptalanul erdélyi magyar embert, akkor Marosvásárhelyt is választhattuk volna: Éppen a napokban rontott neki a korrupcióellenes ügyészség: a Katolikus Gimnázium köztiszteletben álló igazgatójának, Tamási Zsoltnak, a megyei tanfelügyelőt, Stefan Somesant is megvádolva. A bűnük az, hogy új iskolát, új, magyar nyelvű iskolát hoztak létre.
Idén március 15-e előtt Antal Árpádot, október 23-a előtt Horváth Annát vádolta meg a DNA. Tavaly pedig Ráduly Róbertet, Szőke Domokost, azelőtt Borboly Csabát, Mezei Jánost, Nagy Zsoltot és Markó Attilát vádolták. Mozgalmas négy évünk volt…
27 évvel ezelőtt arra szerződtünk, hogy kiharcoljuk a magyar kisebbség jogait. Kiharcoljuk, és ha kell, ha el akarják venni, akkor megvédjük azokat. A magyar közösség biztonságának megteremtése – ez 27 éves történetünk központi célkitűzése. És ez kerül előtérbe ismét, ahogyan azt látjuk, hogy nem csupán a jogok bővítésének folyamata állt le, de a már meglévő eredményeink is veszélyben vannak. Lassan minden nemzeti ünnepünkre jut egy alaptalan vádaskodás, közösségünk valamelyik vezetőjének vegzálása.
Ha úgy tetszik, minden kampány kezdetkor figyelmeztetést kapunk. Arra figyelmeztetnek bennünket, hogy csak ne ugráljunk, mert megjárjuk. Értjük a jeleket, figyelünk rájuk, megtanított erre a kisebbségi lét. Köszönjük a figyelmeztetést, de tudniuk kell: éppen az ellenkező hatást érik el velük. Nem hátrálunk, nem adjuk fel, nem csüggedünk. Közösségünk összezár az igazságtalansággal szemben. Nem fogunk meghátrálni. Nem fogunk meglapulni. Nem és nem! – üzente a választóknak Kelemen Hunor.
