Nagyon sok múlt az akarati tényezőn, ami sikerre vitte őket – mesélték a tegnapi sajtótájékoztatón.
Vlad Căpuşan elmondta: a legnehezebb az utolsó negyven méter volt számukra, amikor – mínusz tizenöt fokban és olykor 110 km/h szélben – felkészületlenül a hegyen kellett aludniuk minden különösebb felszerelés nélkül egy kétszemélyes sátorban. Reggelre csupán egy kiflijük maradt, amit megosztottak egymással, majd következhetett a harminc méteres jégalagút megásása a csúcsra jutáshoz.
– „Az alpinizmus állandó harc önmagaddal, döntened kell, mikor tehetsz egy lépést előre, és mikor kell visszafordulni” – fogalmazott Căpuşan. Török hozzátette, hogy a hét nap alatt mindössze tizenöt órát aludtak.
A Cerro Torret, a legtechnikásabb csúcsot 1974-ben egy olasz csapat hódította meg elsőként, de annak már semmi nyoma, ezért nekik most a maga nemében egyedülálló a teljesítményük. – Fent a csúcson olyan örömet érzel, amit máskor soha, a leereszkedésnél pedig már a fáradtság uralkodik el rajtad – mondta a harmincévnyi tapasztalattal rendelkező alpinista, aki már a világ sok, nagyon magas pontját meghódította.
