A szövetségi elnök Pozsonyban kiemelte: az erdélyi magyar közösség azt tapasztalja Romániában, hogy nincs bizalom többség és kisebbség között, három évtized kevés időnek bizonyult a két közösség közötti feszült viszony rendezésére. Ha nincs külső odafigyelés és nyomás, akkor csorbulnak a kisebbségek jogai: míg az uniós csatlakozás előtt kedvezőbbnek tűntek a feltételek, hiszen jó diákként bizonyítani akart Románia, ezt követően elvárások hiányában csak megsokszorozódtak a kísérletek a visszarendeződésre – állapította meg, majd azt is leszögezte: az őshonos kisebbségek védelmének kérdését ezért fontos nemzeti hatáskörből kiemelni, és uniós szintre vinni.
Kelemen Hunor szerint a Minority SafePack kezdeményezés legfőbb tanulsága a szolidaritás, és az, hogy lehet politikai ideológiák fölé emelkedni, ha az őshonos etnikai és nyelvi kisebbségek európai védelme a cél. Az európai parlamenti választást követően az a feladat, hogy meggyőzzék az Európai Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot, és olyan partnereket találjanak, akikkel a jogalkotás folyamatát elindíthatják és véghez is vihetik. Ha ebben a munkában sikeres lesz a FUEN és az RMDSZ, akkor az az 50 millió ember is sikeres lesz, aki valamely kisebbségi közösséghez tartozik – mondta.
A szövetségi elnök a panelbeszélgetés meghívottjaként úgy értékelte, az Európai Unió ugyan nem tökéletes – sokat változott megalakulásától, és ezután is változni fog –, de nincs alternatívája, az erdélyi magyar közösségnek pedig az az érdeke, hogy ezután is többet jelentsen közös piacnál, intézményes és törvényes garanciákat biztosítson minden egyes embernek identitása megőrzéséhez. Amit Kelet-Európában a kisebbségek akarnak, az nem különb annál, ami Nyugaton már bevett szokás. Az erdélyi magyarok is jól akarnak élni, fejlődni akarnak, és meg akarják őrizni a békét – összegzett Kelemen Hunor.
Borítókép: Kelemen Hunor (FUEN Facebook)