De most mindez elmaradt olyan okok miatt, amelyek teljes életvitelünket fenekestül felforgatták. És mivel ezek s egyebek dacára is él még bennem a tanár, szeretném ezt a pár sorra összevont virtuális utolsó órát arra használni, hogy a körülményekből s azok következményeiből leszűrjek nektek néhány tanulságot.
Ha valami nyilvánvaló lett az elmúlt hónapok során hát az mindenképpen, hogy mi, felnőttek rendkívül nagyképűen és magabiztosan osztjuk-szorozzuk az életet és mindenható szentenciákat mondunk ki jövőre, életre, boldogságra, sikerre s minden egyébre is. Aztán jön egy mikroszkopikus kis valami, egy komplex fehérjeburokba zárt RNS-lánc, és szembesít azzal, hogy rettenetesen üresek, tudatlanok vagyunk, hogy magasztosan hirdetett kijelentéseink nagy része babérkoszorús üresség, hogy axiómáink nem axiómák, mert nagyon is helyhez, időhöz, rendszerhez és körülményhez kötöttek.
Teljes tisztaságában látszik, hogy a világ, amelyet rátok hagyunk s amelynek labirintusára – amúgy teljes jóindulattal – annyi éven át megfeszítve akartunk titeket felkészíteni, sok millió sebből vérzik. A járvány kihozta embertársainkból a legjobbat is, és a legrosszabbat is, és tisztán megmutatta, hogy a társadalmi berendezkedésünk, amelyben az ember csak eszköz, a cél a gazdagság, nem helyes, nem erkölcsös, nem igaz és nem is vállalható. Bocsássatok meg nekünk, amiért úgy gondoltuk, hogy ez van, ebbe a darálóba kell titeket is belenyomjunk!
A jó hír az, hogy ha ezt beláttátok, akkor tanulhattok belőle. Tegyetek szert több igazi tudásra, mint amennyi nekünk adatott! És ne csak arra törekedjetek, hogy kiváló szakemberek legyetek, hanem arra is, hogy váljatok igazi, széleskörűen művelt emberekké, akik újra képesek lesznek összekapcsolgatni a szétdarabolt világot. Ezt nem jutalmazza majd a világ, de a lelketek igen! Tiszteljétek a tudást, a műveltséget és keressétek a hurrikánként tomboló butaságáradatban, ami „információ” címen eláraszt bennünket a józan, minden oldalról tényekkel körülbástyázott igazságot.
Őrizzétek meg az emberségnek azt a semmilyen ideológiához nem kötődő igaz lényegét, amelyet oly szépen láttam közöttetek érvényesülni s amely embert láttat mindig a nevek-arcok-számok mögött, távol tartja tőletek az önzés, a kirekesztés, a türelmetlenség vírusát s visszahozza a világba az igazi alázatot!
Ne essetek bele a csapdákba! A környezet számos túl könnyű, túl erős, túl csábító és túl gonosz megoldást kínál mindenre. Bármilyen gondotok akad majd az életben, mindig lesz hozzá az orrotok elé tolva, tálcán kínált, kézenfekvő gyűlölet.
A közvetlen jövőtökről balgaság volna most bármit is mondanom. De a lényegi kérdés mindnyájunk számára az, hogy bármilyenek a körülmények, hogyan lehetünk a lehető legjobb emberek. Ehhez kívánom számotokra a helyes válasz bölcsességét, igazságát, tudását! Legyetek többek, jobbak, igazabbak, mint amilyenek mi voltunk!
