Potápi: a nemzet ügye túlnyúlik a határokon
Potápi Árpád János kiemelte: az összetartozás, „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét, és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.
Potápi Árpád János felidézte: az egy híján harminc esztendős díj tizennégy éve már a nemzetpolitikai fordulatot is tükrözi. E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért. Idézte Kallós Zoltán, aki 2004-ben „még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat.” Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „ A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúránknak.”
Az államtitkár kiemelte: a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain. A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért „gondolatban és felelős cselekvéssel is át kell lépnünk országunk határait, ha meg akarjuk őrizni azt, amit Szent István is a szívén hordozott.”
Potápi Árpád János kitért arra is: valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért. Mint fogalmazott, mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, és ma is biztos eligazodási pontunk” – fogalmazott az államtitkár.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.
A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli.
Évente tíz, kivételes alkalmakkor legfeljebb további öt díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Az idei kitüntetettek: Balázs-Bécsi Attila; Bálint Elemér Imre, Oroszhegy polgármestere; Ferencz Tibor, Szépvíz leköszönt polgármestere, Kalapis Sztoján szalézi szerzetes (Vajdaság), a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesületet (Vajdaság); a Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Testületet (Vajdaság); Wurst Erzsébet az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub elnöke; Furik Rita koreográfus, rendező, viselet- és jelmezkészítő; a Rovás Polgári Társulás; a BorzsaVári magyar népi együttes; a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet; a Ciprusi-Magyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága; a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége.
