A kormány idei, május 10-i, 531-es határozatában (amely május 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben) döntött a veszélyhelyzet még 30 napos (május 13-ától számított) meghosszabbításáról Románia területén. Majd az 580-as kormányhatározatban (amely június elsejétől lépett hatályba) módosították és kiegészítették a korábbi határozatot, elfogadva bizonyos könnyítéseket a járványügyi korlátozó intézkedések nagyon hosszú sorában.
Lévén, hogy jelentősen csökkent az új koronavírusos megbetegedések száma, „bátrabb lazításokról” döntött a kormány júniustól, például, amint erről korábban is beszámoltunk: engedélyezték magánrendezvények (lakodalmak, keresztelők) szervezését, szabadtéri kulturális eseményeket, fedettpályás sporteseményeket, továbbá színházi előadásokon, koncerteken, filmevtítéseken is részt lehet venni, valamint egyéb, zárt térben tartott rendezvényeken, például munkaügyi felkészítőket, értekezleteket is tarthatnak.
A korlátozások fokozatos feloldásával tehát valamennyi mértékben visszatért a korábban megszokott életvitelünk, amelyhez még hozzájárult az is, hogy május közepétől megszüntették végre az éjszakai kijárási tilalmat valamint a kültéri maszkviselési kötelezettséget. Azonban mind a rendezvények megszervezése, mind az azokon való részvétel továbbra is bizonyos feltételekhez kötött, amelyeket a 2021/580-as kormányhatározatban részletesen felsorolnak. Például: a jogszabály megszabja, hányan vehetnek részt szabadtéri illetve zárt térben tartott eseményen; előírják adott esetben, hogy a terem befogadóképességének hány százaléka lehet elfoglalható. A létszámkorlátozás mellett sok esetben oltással vagy teszttel kapcsolatos feltételeket is teljesíteni kell. Például bizonyítani kell, hogy: legkevesebb 10 napja megkapták a koronavírus elleni oltás második dózisát; vagy átestek a fertőzésen legkevesebb 15 és legtöbb 90 napja; vagy 72 órásnál nem régebbi negatív eredményű PCR-teszttel rendelkeznek; vagy 24 órásnál nem régebbi negatív antigén gyorsteszttel rendelkeznek.
Kapcza Mikolt és Marin Gabriel kolozsvári ügyvédek az említett kormányhatározatok kapcsán beadvánnyal fordultak az ítélőtáblához, amelyben a jogszabályok valamint a teljes veszélyhelyzet megszüntetését kérték.
Elsősorban azért fordultak a bírósághoz beadványukkal, mert úgy vélték, a törvényi feltételek már nem teljesülnek, tehát a jelenlegi helyzetet már nem lehet sem sürgősnek, sem előre nem láthatónak tekinteni, vagyis nem állnak már fenn a 2020/55-ös törvényben (intézkedések az új típusú koronavírus járvány leküzdésére és megfékezésére) jelzett feltételek – mondta érdeklődésünkre Kapcza Mikolt ügyvéd. Továbbá az indokolta még a beadványukat, hogy nincsenek pontos kritériumok meghatározva arról, meddig kell lecsökkennie az esetszámnak ahhoz, hogy megszünjön a veszélyhelyzet, de semmilyen tudományos tanulmány nincs arról sem, mennyire hatásosak a bevezetett szabályok, korlátozások, magyarázta az ügyvéd.
A kolozsvári ítélőtábla részben elfogadta az ügyvédek beadványát, és a kormányhatározatnak azokat az előírásait függesztette fel, amelyek a rendezvényeken való részvételt az oltási igazolás vagy negatív teszt felmutatásához kötötték. Ellenben megtartotta a létszámfeltételt, tehát a személyek számára vonatkozó korlátozásokat. A határozat megfellebbezhető, tehát egyelőre nem kötelező érvényű, még nem jogerős – figyelmeztetett az ügyvéd. Kapcza Mikolt szerint a határozat jelzésértékű aból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a diszkrimináció fennállására.
Véleménye szerint az említett szabályozások nagymértékben visszaszorítják az emberi jogok gyakorlását. – Mindennek semmi köze ahhoz, hogy valaki oltáspárti vagy sem, mit hisz és mit nem hisz. Itt arról van szó, hogy az oltás szabad, tehát mindenki szabadon eldöntheti, hogy beoltatja magát vagy sem. Ez a jog a saját személyeddel való rendelkezés alapvető joga, amelynek a gyakorlása nem adhat senkinek előnyt, sem hátrányt. Gyakorlatilag nem tartják tiszteletben ezt a jogot, ha gyakorlását feltételhez kötik – érvelt Kapcza Mikolt.
Az oltásnak orvosi, egészségügyi következményei kell hogy legyenek, nem pedig társadalmi jellegű kihatásai. Helyes, hogy aki úgy dönt, beoltathassa magát, hiszen ezáltal elkerülheti a megbetegedést, vagy a betegségnek nem lesz súlyosabb a lefolyása, vagy immunitást szerez. Ez az oltás célja – az ügyvéd szerint –, nem pedig az, hogy „elmehess találkozni valakivel”.