A módosító indítvány újbóli elfogadási folyamatában ez csak az első lépés, ezt követően a szenátusnak is rá kell bólintania, majd az alkotmánybíróságon is megtámadható, az elnök csak ezt követően hirdetheti ki. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői máris bejelentették, hogy a taláros testülethez fordulnak, akárcsak korábban is tették.
Az indítvány nagyrészt mezőgazdasági iskolák alapításáról szól, de tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyeket az RMDSZ törvényhozói terjesztettek be, és kedvezőek a marosvásárhelyi katolikus gimnázium számára.
A kedden elfogadott indítvány kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek számára iskolát alapíthatnak az önkormányzat mellett az állam által elismert egyházak, magán jogi személyek, az oktatási miniszter rendelet révén, illetve a parlament törvény elfogadásával. Az indítvány hivatkozik az alkotmány nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát szavatoló cikkelyére. Kimondja, hogy a parlament akkor alapíthat iskolát, ha erre igény van a szülők vagy egy kisebbségi szervezet részéről, de sem az önkormányzat, sem az oktatási miniszter nem tesz eleget kérésüknek.
A parlament megszavazott már egy törvényt, ami kizárólag az iskola alapításáról szólt, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság márciusban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke áprilisban úgy nyilatkozott, a jelenleg hatályos oktatási törvény értelmében az iskola megalapítható az oktatási miniszter rendelete révén is. Ez a rendelet egyelőre nem született meg és továbbra is kérdéses, hogy a katolikus iskola ismét működhet-e önálló jogi személyiséggel a szeptemberben kezdődő tanévtől.
A felekezeti iskolát a Maros megyei tanfelügyelőség szüntette meg azt követően, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított a 2014-es alapítása ügyében.
