Az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál számolt be róla, hogy Poul-Erik Höyer (a képen) az „állóvízen” szeretne változtatni. Jelenleg a két nyert, 21 pontig tartó játszma szabálya van érvényben. A mostani – két esztendővel ezelőttihez hasonló – javaslata szerint 11 pontig tartó szetteket szeretne, amelyekből hármat kellene nyerni a győzelemhez. A BWF 2018-as bangkoki kongresszusán a 252 szavazóból 129 támogatta az újítást, ám a sikeres módosításhoz kétharmados többség, 168 voks kellett volna. „Egy dolog biztos, továbbra is változtatni szeretnék a pontrendszeren. Azt gondolom, hogy túlságosan konzervatívvá váltunk” – fogalmazott ezúttal egy dán televíziócsatornának az 54 esztendős sportvezető, aki 1996-ban Atlantában olimpiai bajnok volt egyesben, és a számban háromszor nyert Európa-bajnokságot.
„Ma már nagyon hosszúak a topmérkőzések” – szögezte le Csorba József, a magyar szövetség elnöke az MTI megkeresésére. Rámutatott: az elitben ritka az egyórás vagy annál rövidebb mérkőzés, ezt szeretné kordában tartani a BWF dán elnöke. Ráadásul a legmagasabb szintű tornákon napi egy mérkőzést kell játszani, alacsonyabb szintű viadaloknál pedig már a főtáblán is naponta kétszer kell pályára lépniük a játékosoknak. Mint elmondta, a változtatás a szettek közötti és közbeni pihenő, valamint tanácsadási időkre is hatna.
Kitért az olimpiai kvalifikációs időszakkal kapcsolatos bizonytalanságra is, amely éppen vasárnap zárult volna, ám a tokiói ötkarikás játékok koronavírus-járvány miatti jövő nyárra halasztása kapcsán ez is változtatásra szorul. Arról azonban nincs információja, hogyan módosul a kvótaszerző időszak, ráadásul a BWF alapszabálya miatt nem lehet online összehívni a közgyűlést, márpedig ez jogosult a döntésre.
A magyar játékosok közül a riói olimpikon Sárosi Laura és Krausz Gergely egyaránt a 37. helyen áll a kvótaszerző rangsorban, ezzel pillanatnyilag mindketten tokiói indulási jogot érő pozícióban vannak.
