Inogni látszik a kötelező magánnyugdíj pillére

Az állam hozzányúlna is, nem is a pénzhez

Inogni látszik a kötelező magánnyugdíj pillére
Felkavarta a kedélyeket a kormánynak az az elképzelése, hogy a kötelező magán nyugdíjalapba befizetett 5% részesedést lecsökkentse felére – sőt, még olyan híresztelés is elhangzott, hogy csak 1% maradjon a nyugdíjalapokhoz való hozzájárulásból az a rész, amelyet a kötelező, úgynevezett második pillérbe fizetnek be. Tehát a hozzájárulás szinte teljes egészében az állami nyugdíjalaphoz kerüljön (vissza): ezt azzal indokolta Mihai Tudose miniszterelnök, hogy kedvezőtlenek az adatok a második nyugdíjpillér esetében, ez nem működik elég eredményesen pénzügyi szempontból, míg az állam sokkal jobb „gazdának” bizonyult a hozzá befizetett hozzájárulások tekintetében. Ami nagyobb biztosíték arra, hogy a mai munkavállalók jövendőbeli nyugdíjasokként előnyösebb nyugdíjkifizetésben részesülhessenek. A magán nyugdíjalapok kezelői megbeszélést kezdeményeztek a miniszterelnökkel kérve, hozzanak nyilvánosságra minden adatot az ellentmondások elkerüléséért.

A kötelező magán nyugdíjalap körüli vita már a hét közepén elkezdődött, amikor a profit.ro és a hotnews.ro hírportálok arról kezdtek cikkezni, megbízható forrásokra hivatkozva, hogy az állami hatóságoknak szándékában áll változásokat eszközölni a második nyugdíjpillér esetében. Kiszivárgott ugyanis, hogy a pénzügyminisztérium jövőtől 5,1%-ról 2,5%-ra csökkentené azt a hozzájárulást, amelyet az állam szokott átutalni az állami nyugdíjalapból a kötelező magán nyugdíjalapba. Sőt, állítólag azt is javasolta a minisztérium, hogy egyből 1%-ra csökkentsék az említett befizetést. Egy ilyen intézkedés mindenképpen hátrányosan, vagy akár végzetesen is érintené a befektetőket, az említett pénzösszegek kezelőit, hiszen bevételeik egyből jelentősen lecsökkennének, ugyanakkor a magán nyugdíjalapok résztvevőinek, közel hétmillió embernek az eddig felgyűlt befizetései is veszélybe kerülnének. Emiatt vállalatok kerülnének csődhelyzetbe veszteségeik miatt, egyszerűen értelmetlen lenne vállalkozni, a részvényeseknek otthonról kellene pénzt hozni a második pillér fenntartásához – idézték forrásaikat az említett hírportálok, megemlítve Magyarország és Lengyelország példáját, ahol szintén változtattak a hasonló nyugdíjrendszeren.  

A hírekre reagálva Marian Ciolacu tárca nélküli miniszterelnök helyettes pénteken azt nyilatkozta, hogy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autoritatea de Supraveghere Financiara – ASF) elemzésében találtak olyan pénzügyi adatokat a második nyugdíjpillér esetében, amelyek “nem a legjobbak”,  de cáfolta, hogy a kormánynak szándékában állna pénzt elvenni a második pillértől, vagy azt megszüntetni.

Mihai Tudose miniszterelnök is megszólalt a témában: elmondta, elemzik annak a lehetőségét, hogyan növeljék az első pillérbe, tehát az állami nyugdíjalapba befizetett összegeket, abból kiindulva, hogy a számadatok szerint az első pillér sokkalta eredményesebb, hatékonyabb a másodiknál, tehát az állam jobb ügyintézője, adminisztrátora ezeknek a pénzeknek. Tudose szerint a hozzájárulások arányának ilyen megváltoztatásával növelhetnék az emberek nyugdíját. Ilyen meggondolásból kérték a pénzügyminisztériumot, hogy a nyugdíjrendszer és a nyugdíjalapok képviselőivel egyeztetve elemezzék annak a lehetőségét, nem lenne-e eredményesebb növelni az első pillérbe a hozzájárulások arányát, szemben a második, kevésbé hatékony pillérrel – magyarázta a miniszterelnök. Lévén, hogy eredményesebb helyre fizetnék be a hozzájárulást, a pénzalapok is nőnének, aminek eredményeként a  jövőben a nyugdíjösszegek is nagyobbak lennének – vélekedett Tudose.   Azt pedig cáfolta, hogy megszüntetnék a második pillért, vagy onnan pénzt vonnának el – „ami már ott van, ott is marad, de ha jobb a románoknak, akkor több pénzt adunk az első pillérnek” – nyilatkozta tegnap a kormányfő.

Az ASF  a megjelent hírekre és nyilatkozatokra reagálva közleményben pontosított, cáfolva egyúttal Marian Ciolacu miniszterelnök helyettes kijelentését, miszerint adataik alapján gond lenne a második nyugdíjpillérrel. Az intézmény rámutat, hogy az általuk rendszeresen végzett felmérésekből  igenis az derül ki, hogy a második nyugdíjpillér helyzete stabil, megbízható és hatékony.  A pénzügyi felügyeleti hatóság jelentései egyébként elérhetőek az interneten is (asfromania.ro/publicatii/rapoarte-de-piata). A magán nyugdíjalapokra vonatkozó jelentésük szerint a kötelező második és a fakultatív harmadik nyugdíjpillér résztvevőinek a száma idén június végén elérte a 7,34 millió személyt, a második nyugdíjpillérnek pedig 6,92 millió résztvevője volt az említett időpontban.   Elmúlt év decemberéhez viszonyítva 1,74%-kal nőtt a résztvevők száma, az idei első félévben 120 ezer új tagot regisztráltak, ellenben ez 7,69%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Az elemzésből azt is megtudhatjuk, melyek a vezető magán nyugdíjalapok, hány résztvevőt számolnak, mennyi befizetéssel rendelkeznek. Nemekre osztva a résztvevőket: 52,09%-uk férfi, 47,91% pedig nő. Az elemzés továbbá részletesen foglalkozik a résztvevők életkori megoszlásával, a különböző években és adott éven belül a hónapokban jegyzett változásokkal mindegyik magán nyugdíjalap esetében.

A nyugdíjalapokat képviselő egyesület (APADR) pénteken azt kérte a miniszterelnöktől, hogy személyesen találkozzanak az ügybe érintettek a helyzet tisztázására, továbbá hozzanak nyilvánosságra minden adatot, a felügyeleti hatóságét  valamint azt is, ami indokolná a nyugdíjpillérek eddigi rendszerének megváltoztatását.