Idealisztikus képet alkotott Kelet-Európa a nyugati államokról

Idealisztikus képet alkotott  Kelet-Európa a nyugati államokról
A vasfüggöny megszűnésének harmincadik évfordulója kapcsán tartottak panelbeszélgetést szerdán Tusnádfürdön, amelyen Lukasz Kaminski (Platform of European Memory and Conscience), Földváryné Kiss Réka (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) és Szakáli István Loránd (Századvég Gazdaságkutató Zrt) vett részt, s amelyet Ditzendy Attila, a Figyelő rovatvezetője moderált.

A beszélgetés során időszerű kérdések és bírálatok is megfogalmazódtak, ugyanis a moderátor kritikát fogalmazott meg a szabadelvű társadalomszervezési elvekkel és az Európai Unióval (EU) kapcsolatban. Elhangzott az is, hogy a vasfüggöny lebontása előtt a kelet-európai országok polgárai idealisztikus képet alkottak a nyugati államokról.

 „Sok tényező közrejátszott: az országok belpolitikai, gazdasági és társadalmi helyzete, de a Nyugat hozzáállása is. Tudjuk, hogy senki sem volt érdekelt egy radikális változásban, Gorbacsov is csupán megreformálni akarta a Szovjetuniót. Szerintem nem a kommunistáknak köszönhetjük a vasfüggöny lebontását, a folyamatnak része volt a különböző országokban zajlott társadalmi-politikai mozgalmak tevékenysége és a nyugat-európai országok hozzáállása is” – fogalmazott a Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.

Ugyanakkor Lukasz Kaminski úgy vélekedett, ma a közép-kelet európai országok sokkal rosszabb helyzetben lennének, ha a kommunizmus tovább tart.

„Milan Kundera írta az 1984-ben megjelent The Tragedy of Central Europe című könyvében, hogy paradoxális módon a vasfüggöny létezésének köszönhetően a közép-európai országok polgárainak sikerült megőrizniük a valódi európai értékeket. Úgy vélem, a vasfüggöny lebontása előtt illuzórikus képet alkottunk a nyugat-európai országok berendezkedéséről, s arról is, milyen mértékben fognak segíteni nekünk” – fogalmazott. Retorikus kérdést tett fel: vajon harminc évvel a vasfüggöny eltűnése után őrizzük-e még Európa régi, eredeti értékeit?

A moderátornak azon megjegyzésére, hogy az Európai Unió központosító tendenciája kísértetiesen hasonlít a Szovjetunió által életbe léptetett korábbi gyakorlatra, a lengyel vendég csak annyit válaszolt: nagyon sokan bírálják a nemzetközi szervezetet, de nem jönnek konkrét megoldásokkal.

„Ne feledjük el, hogy saját akaratunk alapján csatlakoztunk. Egyébként első lengyelországi látogatása során II. János Pál pápa figyelmeztetett a vasfüggöny utáni időszak kiábrándulásaira” – mondta.

Különleges megjegyzést tett Szakáli István Loránd: nagyváradi magyarként esetében dupla vasfüggönyről beszélhetünk, ugyanis az anyaországba korántsem volt egyszerű átjutni.

„Számomra a vasfüggöny csupán 1989 decembere után szűnt meg, amikor viszonylag szabadon lehetett bárhova utazni” – fogalmazott.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke úgy vélte, a technikai határzárat azért bontották le, mert egyre több pénzt emésztett fel, s ráadásul a nyugat-európai országoktól kellett volna technológiai fejlesztést vásárolni.

Képünk: Illuszráció

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken informális megbeszélést folytat Bukarestben magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral – közölték csütörtökön az Agerpres hírügynökséggel hivatalos források.
Belpol