A beszélgetés során időszerű kérdések és bírálatok is megfogalmazódtak, ugyanis a moderátor kritikát fogalmazott meg a szabadelvű társadalomszervezési elvekkel és az Európai Unióval (EU) kapcsolatban. Elhangzott az is, hogy a vasfüggöny lebontása előtt a kelet-európai országok polgárai idealisztikus képet alkottak a nyugati államokról.
„Sok tényező közrejátszott: az országok belpolitikai, gazdasági és társadalmi helyzete, de a Nyugat hozzáállása is. Tudjuk, hogy senki sem volt érdekelt egy radikális változásban, Gorbacsov is csupán megreformálni akarta a Szovjetuniót. Szerintem nem a kommunistáknak köszönhetjük a vasfüggöny lebontását, a folyamatnak része volt a különböző országokban zajlott társadalmi-politikai mozgalmak tevékenysége és a nyugat-európai országok hozzáállása is” – fogalmazott a Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.
Ugyanakkor Lukasz Kaminski úgy vélekedett, ma a közép-kelet európai országok sokkal rosszabb helyzetben lennének, ha a kommunizmus tovább tart.
„Milan Kundera írta az 1984-ben megjelent The Tragedy of Central Europe című könyvében, hogy paradoxális módon a vasfüggöny létezésének köszönhetően a közép-európai országok polgárainak sikerült megőrizniük a valódi európai értékeket. Úgy vélem, a vasfüggöny lebontása előtt illuzórikus képet alkottunk a nyugat-európai országok berendezkedéséről, s arról is, milyen mértékben fognak segíteni nekünk” – fogalmazott. Retorikus kérdést tett fel: vajon harminc évvel a vasfüggöny eltűnése után őrizzük-e még Európa régi, eredeti értékeit?
A moderátornak azon megjegyzésére, hogy az Európai Unió központosító tendenciája kísértetiesen hasonlít a Szovjetunió által életbe léptetett korábbi gyakorlatra, a lengyel vendég csak annyit válaszolt: nagyon sokan bírálják a nemzetközi szervezetet, de nem jönnek konkrét megoldásokkal.
„Ne feledjük el, hogy saját akaratunk alapján csatlakoztunk. Egyébként első lengyelországi látogatása során II. János Pál pápa figyelmeztetett a vasfüggöny utáni időszak kiábrándulásaira” – mondta.
Különleges megjegyzést tett Szakáli István Loránd: nagyváradi magyarként esetében dupla vasfüggönyről beszélhetünk, ugyanis az anyaországba korántsem volt egyszerű átjutni.
„Számomra a vasfüggöny csupán 1989 decembere után szűnt meg, amikor viszonylag szabadon lehetett bárhova utazni” – fogalmazott.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke úgy vélte, a technikai határzárat azért bontották le, mert egyre több pénzt emésztett fel, s ráadásul a nyugat-európai országoktól kellett volna technológiai fejlesztést vásárolni.
Képünk: Illuszráció
