A Késleltetett Intézkedés a Gyermekkorban Érkezettekért (DACA) nevű programot az előző elnök, Barack Obama a törvényhozást megkerülve elnöki rendelettel vezette be 2012-ben, s nemcsak a kitoloncolástól védte a mintegy 700-800 ezer fiatalt, hanem egyúttal törvényes lehetőséget teremtett nekik a tanulásra és a munkavállalásra is. A program azonnali hatályon kívül helyezését - vagyis megszüntetését - követelő hét szövetségi állam éppen arra hivatkozik az indoklásban, hogy az elnöki rendelettel a végrehajtó hatalom túlterjeszkedett a hatáskörén, ezért a rendelet alkotmányellenes.
A 137 oldalas perkeresetet Texas és hat másik állam, Alabama, Arkansas, Dél-Karolina, Louisiana, Nebraska és Nyugat-Virginia együttesen nyújtotta be egy szövetségi bíróságon. "Ha érvényben marad, a DACA veszélyes precedenst teremt arra, hogy a végrehajtó hatalom figyelmen kívül hagyhassa a kongresszus által életbe léptetett törvényeket és megváltoztathassa nemzetünk bevándorlási törvényeit az elnök saját politikai elképzeléseinek megfelelően" - fogalmazott közleményében Ken Paxton, texasi főügyész. Hozzátette: Texas állam évek óta érvel amellett, hogy a szövetségi végrehajtó hatalomnak nem áll jogában egyoldalú döntéssel jogszerű tartózkodási és munkavállalási engedélyt adni az illegálisan az országban lévő idegeneknek. Paxton leszögezte: a szövetségi államok beadványa nem a bevándorlási politikát kívánja befolyásolni, hanem a jogrendet szolgálja.
A DACA-program megszüntetését tavaly szeptemberben jelentette be Donald Trump elnök, és márciusig adott határidőt a törvényhozóknak olyan általános bevándorlási törvényjavaslat kidolgozására, amely rendezte volna a DACA-fiatalok sorsát is. A kongresszusban azonban a politikusok nem jutottak egyezségre, elsősorban azért, mert a demokrata párti törvényhozók elutasították az elnök egyéb feltételeit, köztük például a legális bevándorlás korlátozását.
Miután a DACA-program érvényben tartására adott határidő márciusban lejárt, három kerületi bíróság, San Franciscóban, New Yorkban és a fővárosban, Washingtonban elrendelte a meghosszabbítását, illetve új jelentkezők kötelező befogadását.
A belbiztonsági minisztérium - amelynek tisztségviselőit megnevezték a perkérelemben - nem kívánta kommentálni az ügyet, arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyhöz nem fűznek megjegyzést. A végső döntést valószínűleg az alkotmánybíróság szerepét ellátó legfelsőbb bíróság mondja majd ki.
