– A bírónő ismét kifogásolta, hogy a perhez csatlakozó magánszemélyeket nem idézték be. Arra a kérdésemre, hogy képviselhetem-e őket, azt válaszolta: igen, akkor ön a szóban forgó személyek kurátora, azaz amolyan gondnoka – jelentette ki az ügyvéd.Az ügyvéd elmondta: a tárgyalás során mindkét fél ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel, mint a decemberi tárgyaláson. Egyrészt a városháza jogi képviselője úgy ítélte meg, hogy Kolozsváron a törvény nem írja elő a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, mert a magyar lakosság száma 20 százalék alá csökkent. Másrészt, az ügyvéd felsorolta a magyar kisebbségnek milyen jogai sérültek, illetve azt, hogy közösségünket hármas diszkrimináció érte. Egyrészt nem biztosítják egy kisebbség számára a törvény által előírt jogát. Másrészt több más erdélyi településen kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat annak ellenére, hogy a magyar kisebbség nem éri el a húsz százalékot. Harmadrészt pedig olyan településeken – például Temesvár és Nagybánya – is kihelyezték ezeket a táblákat, ahol a magyarság aránya még a 10 százalékot sem éri el. Február 14-én hoznak ítéletet az ügyben.
Helységnévtábla-per: ítélethozatal február 14-én
Kedden a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák ügyében a városi törvényszéken tartott tárgyaláson a felek ugyanazokat az érveket sorakoztatták fel – számolt be lapuknak a fejleményekről Szőcs Sándor, a Minority Rights Egyesület vezetője.
A rovat cikkei
