A szülők többsége egyelőre oltásszkeptikus
A legfontosabb a megelőzés
– Bármilyen védőoltás passzívan immunizálja az ember szervezetét a fertőző vírusokkal szemben. Ha valakit beoltanak valamilyen betegség ellen, és az később elkapja azt, akkor az oltásnak köszönhetően a szervezet legyőzi a betegséget. Ezért minden civilizált országban létezik országos oltáskampány – mutatott rá a védőoltások fontosságára dr. Lăpuşan Erika nőgyógyász. – A méhnyakrák elleni oltás az első, ami nem fertőző betegségek ellen véd, hanem rákos betegség ellen, amit a HPV okoz. Olyan körülmények között, hogy a méhnyakrákban elhunyt nők száma világszerte nagyon magas, csak üdvözölni tudjuk a méhnyakrák elleni védőoltás felfedezését, hiszen a rákos betegség megelőzése elsőrendű – fogalmazott a szakorvos, aki szerint ahhoz, hogy az oltás hatásos legyen, arra van szükség, hogy olyan személy kapja meg, aki még nem fertőződött meg HPV-vel.
A megelőzés érdekében fontos az immunizálást a kislányokkal kezdeni, akár kilencéves kortól kezdődően. De kérésre felnőttkorban is beadják az oltást. – Azt is tudni kell, hogy nem minden HPV okoz rákot. Jelenleg közel 200 HPV törzset tartanak számon. A legagresszívebb, amely rákot okoz, az a 16-os és a 18-as vírustörzs – tisztázta Lăpuşan hozzátéve, hogy jelenleg kétféle méhnyakrák elleni oltás van forgalomban: a Cervarix és a Gardasil. – Sok szülő aggódik, hogy az oltásnak mellékhatása van, ezért megnyugtatom őket, hogy a méhnyakrák elleni oltásnak alig van mellékhatása. Például allergiás reakciót válthat ki a betegből, esetleg ájulást, bőrpírt okozhat az oltás helyén. Ezért javaslom, hogy az oltást orvosi rendelőben adják be, hogy ha a betegnél allergiás reakciókat vált ki, akkor az orvos közbeléphessen – magyarázta a szkeptikus szülők megnyugtatására hozzátéve, hogy ő beoltotta saját lányát. Követendő példaként Ausztráliát említette, ahol nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is beoltják, mert a HPV a fiúknál is a nemi szervek rákos megbetegedését okozhatja. A kötelező oltásoknak köszönhetően Ausztráliában szinte teljesen felszámolták ezt a fajta rákbetegséget.
Készlethiány miatt akadozik a program
Tóth Vajas Tímea családorvos megerősítette, minisztériumi szintről tájékoztatták őket, hogy elkezdik a HPV elleni oltáskampányt, és biztosítják az általuk igényelt oltásadagokat, de egyelőre még nem tudni, a 2019–2020-as vakcinák mikorra várhatók. – A 11–14 éves lányok számára igényelhetek HPV elleni védőoltásokat, amelyet ismételni kell, de a 2017-ben igényelt 24 védőoltásból egyelőre csak kettőt kaptam meg. A 14 év alatti korosztálynak két oltást kell kapnia, a 14 év felettieknek viszont már hármat biztosítanak, és mivel ekkora – 3 éves – a csúszás, ezért a 2017-ben 14 éves lányok mostanra már három vakcinára jogosultak – magyarázta a családorvos. Mivel 14 éves korban a diftéria, tetanusz, pertussis elleni védőoltást is meg kell kapniuk a gyermekeknek, azzal egyszerre lehet beadni az állam által biztosított Gardasil9 ingyenes védőoltást – tájékoztatott a szakember.
– Amikor a lányok elérik a 11–14 éves kort, akkor jelzem a szülőknek, hogy lehetőség van az HPV elleni oltás beadatására. Amennyiben a szülők érdekeltek, akkor formanyomtatvány kitöltésével kérhetik a védőoltást. Így az igénylések alapján kérhetem a megfelelő számú vakcinát a megyei közegészségügyi igazgatóságnál – beszélt a védőoltás beadásának előzményeiről a családorvos. Hozzátette: egyetlen védőoltás ára egyébként 560 lej. – Egyelőre a szülők többsége szkeptikusnak bizonyult, csupán 30-40 százalékuk igényelte a védőoltást. Akadt olyan is, aki arra hivatkozott, hogy elvégeztette a Papanicolau-tesztet, és minden rendben volt, így nincs szüksége az oltás beadatására. De azt nem tudják, hogy ahhoz a teszthez a felső szövetrétegekből vesznek mintát, így nem zárható ki a mélyebb rétegekben a rákos sejtek jelenléte – beszélt a tapasztalatairól. – Olyan is előfordult, hogy az anya arra hivatkozott, hogy a gyermeke még túl fiatal ahhoz, hogy szexuális úton terjedő betegség ellen védekezzen – tette hozzá a családorvos, aki szerint sokan azt sem tudják, hogy a gyermek kezén megjelenő szemölcs is a HPV kórokozó fertőzése révén alakul ki. – Tartanak ugyan tőle a szülők, mert az interneten számos félretájékoztató videó kering, de az is árulkodó, hogy Ausztráliában már felszámolták a méhnyakrákot, pont az ezt célzó oltáskampányok által – mondta még el a családorvos.
Megjegyezte: amikor átvette a neki érkező két adag vakcinát, akkor a Kolozs megyei statisztikai adatokról is tájékoztatták. Kiderült, Kolozs megyében összesen 20 ezer HPV elleni védőoltást igényeltek, ehhez képest csupán nyolcezret szállítottak le a közegészségügyi igazgatósághoz, így csupán a kérések 45 százalékát tudták teljesíteni. Hozzátette: félévenként igényelik a HPV elleni védőoltást, így tavaly augusztusban kérte az utolsó adagot, októberben pedig aktualizálta a kérését. De hogy a 2019-ben igényelt dózisok mikor érkeznek meg, azt nem tudni, hiszen mostanra a 2017-ben igényelt készlet jelentéktelen hányada érkezett meg. A családorvos reméli, hogy az influenza elleni oltáskampányhoz hasonlóan ez a program is beindul a kezdeti nehézségek ellenére. – Valószínűleg azért kezelik óvatosabban a HPV elleni védőoltások vásárlását, mert 2008-ban a csődöt mondott oltáskampányra vásárolt oltóanyagra hatalmas összegeket költöttek, és nem szeretnék, hogy ez megismétlődjön – vázolta a lehetséges magyarázatot Tóth Vajas Tímea.
A szenátus tervezete javíthat az átoltottsági arányon
Két év halogatás után újratárgyalja a következő napokban a képviselőház az oltástörvényt módosító törvénytervezetet, amelynek elsődleges célja, hogy a jelenleg kötelező vakcinákkal beoltott gyermekek százalékarányát növelje.
László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora a Szabadság azt illető kérdésére, hogy miben áll ennek a tervezetnek a jelentősége, elmondta: az oltástörvény immár több mint két éve a képviselőházban van; 2017 őszén – mindössze egy tartózkodással – fogadta el a szenátus, s a felsőházban azóta várják, hogy a kérdésben döntő képviselőház egészségügyi bizottsága napirendre tűzze és szavazzon róla. A politikus kiemelte: a jogszabályjavaslat tartalmaz jó néhány olyan rendelkezést, amely javíthatna az országos átoltottsági arányon, s módosít a kötelező vakcinák beadásának feltételein is. Hozzátette: a tervezetnek ugyanakkor van néhány olyan szempontja, amely nézeteltéréseket, vitákat váltott ki, s valószínűleg ezek miatt napolták a napirendre tűzését is.
Az egyik vitatott rendelkezés értelmében a szülő dönthet arról, hogy beoltassa-e a gyermekét a kötelezőnek nyilvánított oltásokkal vagy sem, ezt a jogát a törvénytervezet megalkotói nem vitatják el. Mindamellett, amennyiben a szülőnek nincs meg a megfelelő egészségügyi felkészültsége, a szenátus által javasolt törvénytervezet értelmében részt kell vennie olyan tanfolyamon, amelyen oltásszakértők a tudomására hozzák, hogy milyen hátrányokkal járhat gyermeke számára a korosztályának megfelelő védőoltás elmaradása. Tudatják továbbá majd a szülőkkel azt is, hogy mások gyermekeit is veszélyeztetik azáltal, hogy a sajátjukat nem oltatják be; ilyenképpen a gyermek egészségügyi állapotát veszélyeztető döntést a megfelelő információk birtokában hozhatja meg a szülő – magyarázta László Attila.
A törvénytervezet kiszélesíti azoknak az egészségügyi dolgozóknak a csoportját is, akik olthatnak / Képünk illusztráció
Egy másik fontos szempont, amelyben a törvénytervezet változást hozhat, abban áll, hogy a gyermekek bölcsődei, óvodai vagy iskolai beíratásához oltási bizonylatot vagy háziorvosi igazolást kell mellékelni arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallott – hangsúlyozta a szenátor. Az oktatási intézmény dönthet ugyanis arról, hogy befogadja-e vagy sem a be nem oltott gyermeket a közösségbe. Itt felmerül a társadalmi felelősség kérdése is: konkrétan az, hogy tekintetbe kell venni azt, hogy más gyermekek egészségügyi állapotát veszélyeztetheti, amennyiben valamely társuknak elmaradnak a védőoltásai.
Európa-szerte egyébként a legmagasabb átoltottsági arány Magyarországon van, ahol a gyermekek 98%-a be van oltva. A százszázalékos lefedettséget egyetlen társadalomban sem lehet elérni, hiszen előfordulhatnak például olyan esetek is, hogy a gyermeknek valamilyen veleszületett rendellenesség miatt nem alakulhat ki az ellenálló képessége, avagy olyan egészségügyi problémája – például daganatos betegsége – van, amely befolyásolja immunrendszere reakcióját. A kollektív felelősség kérdése ilyen esetekben annál inkább hangsúlyos – fejtette ki László Attila.
Másik kényes, sok vitát kiváltó vonatkozás az elosztási rendszer működésére vonatkozott a szenátor elmondása alapján. A jelenlegi szisztéma szerint, amint az oltóanyag beérkezik az országba, karanténba helyezik, s eljuttatják a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, innen veszik el majd a családorvosok – magyarázta. A jogszabályjavaslat újdonsága az, hogy különböző – intézményes, vagy személyre szabott – szankciókkal kötelezné az államot, hogy kétéves szükségletet fedező oltóanyagokat tartson készleten, a beszállítókat pedig kötelezik arra, hogy az előírásoknak megfelelően juttassák el azokat az oltópontokra: azaz, a legutolsó kis településen dolgozó háziorvosig biztosítaniuk kell a megfelelő szállítási körülményeket, hiszen vannak olyan vakcinák, amelyek esetében a hűtési láncot nem szabad megszakítani.
A tervezet kiszélesíti azoknak az egészségügyi dolgozóknak a csoportját is, akik olthatnak: szakosodástól függetlenül, bármilyen orvos olthat, ha megvan erre egy specifikus tanfolyam elvégzése általi kompetenciája – részletezte a politikus. Hangsúlyozta: a cél az, hogy ne fordulhasson elő többé, hogy egy tisztviselő döntésén múljon, hogy van-e vagy nincs oltóanyag az országban, hogy a szükséges dózisok eljutnak az orvosokhoz vagy sem. Megteremti a törvénytervezet továbbá annak a lehetőségét is, hogy mozgó oltási központokat lehessen kialakítani, ha éppen azt követeli egy adott térségben a helyzet.
Arra a kérdésre, hogy a jogszabályjavaslat által bővült-e az állam által támogatott kötelező vakcinák köre, László Attila elmondta: erre a törvénytervezet nem tér ki. Európa-szerte minden országban van egy kötelező oltási naptár, amelynek esetleges bővítését évente tárgyalják újra a szakemberek. A másik kategória a fakultatív oltások köre, amelyek különböző típusainak beadatását a szülők, páciensek külön kérelmezhetik. Ilyen például az influenza elleni vakcina, vagy a HPV-oltás is. Ennek a kötelező oltások közé való bevezetésére volt már próbálkozás Romániában évekkel ezelőtt, de sikertelennek bizonyult, mert nem volt megfelelően kommunikálva és előkészítve.
Voltak viszont országok, amelyek megtették ezt a lépést, így Ausztráliában például, tíz év után oda jutottak, hogy nem jegyeztek HPV okozta méhnyakrákos esetet. Románia ezzel szemben élen jár Európában a méhnyakrák és a HPV által kiváltott torokrák okozta elhalálozásban egyaránt – emelte ki László Attila. A lányoknál a HPV-fertőzés tünetekkel jelentkezik, a fiúk viszont hordozói lehetnek a kórokozónak anélkül, hogy szimptómáik lennének. A hatékony fellépés így azt jelentené, hogy a női és férfi lakosságot egyaránt oltsák, mint ahogyan a kampányban sikeres Ausztráliában is tették.
Romániában jelenleg elég korlátozott annak a társadalmi csoportnak a köre, amely ingyenes HPV-oltásban részesülhet: azok a 11–14 év közötti lányok, akik ezelőtt egy-két évvel már igényelték az oltóanyagot. A megoldandó lépések között mindenekelőtt ki kellene szélesíteni azt a korcsoportot, amely térítésmentesen igényelheti az oltóanyagot – válaszolta a Szabadság kérdésére a politikus.
(Borítóképünk illusztráció)
