Megjelent a Szabadság mellékletében, a Református Híradó húsvéti számában.
Második feltámadás a hitetlen ember lelki, hitbeli feltámadása. Ezt élheti át a keresztyén húsvét ünnepén igazán. Erre van igazán szükségünk ma is. A mindenben kételkedő 21. századi ember lassan saját gondolatát vagy annak hitelességét is kétségbe vonja. A jelenlegi járvány arra késztet bennünket, hogy saját gondolatainkat, netán hitünket is újraértékeljük.
A keresztyén embert megszégyenítve a posztkeresztyén európai társadalom jobb híján humanitást mímelve keresztyén értékekhez nyúl vissza a kialakult krízis kezelésére. Európa történetében először, nagyon helyesen, egy kisebbség védelmében lép fel és cselekszik. Az öregek és krónikus betegek ilyen védelme meglepő és mégis örömteli. Legyen ez a kezdete a megváltozott gondolkodásmódnak? Európa magára találásának? Új paradigma ez? Gondolati korrekcióra kényszerít a járvány. Néhány hónap múlva, amikor felállunk karosszékünkből, ez is kiderül. Jó lenne ezt a lehetőséget felhasználni. A hitehagyott Európa magára találása, feltámadásának kezdete lehet ez a járvány. Az csak külön kérdés, hogy milyen áron. Gazdasági válság, csőd, szegénység. Erről beszélnek az emberek egymás között manapság. Ekkora lenne az ára az újrakezdésnek? Ám legyen, ha az irány, a korrekció helyes.
Harmadszor a Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunk biztos záloga – tanítja a Heidelbergi Káté 45. kérdése. Ez a remélt jövő. Ide szeretnénk eljutni, mert örök élethez csak a harmadik feltámadáson keresztül vezet út.
